Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

biztos jövedelmi forrást nyitna; értem itt a roppant gazdagságú kőszéntelepeket, melyek Heves megye felőli partos részében találtatnak, és szakértő állításakint több millió mázsa kőszénnel bővelkednek. E körülmény folytán M.-Novák az iparos közönség figyelmét annál is inkább megérdemli, mert a már megnyitott kőszénbánya munkálatai egy hegyoldalban mintegy 40 öl messzeségre, tetején pedig körülbelül 16 öl mélységre kedvező sikerrel kezdettek meg, és remélhető, hogy a csak négy órányi távolságra fekvő Eger városa, hol egy nagyobbszerű gőzmalom temérdek tüzeléket szükségei, a naponkint érezhetőbb fahiányt valószínűleg a kőszénnel fogja fedezni, feltéve, hogy találkozik számító vállalkozó, ki a megindított munkát erélyesen folytatni képes. E helység szegényebb lakói a bányászat körüli munkálatokhoz, igen nagy hajlamot és szenvedélyt tanúsítottak".* Ez a tudósítás több, hasznos információt tartalmaz: egyrészt egy tárót említ 75,6 méter hosszan a hegyoldalba hajtva, illetve egy 30,2 méter mély aknát a hegy tetejéről mélyítve. Másrészt, hogy a lakosság a bányamunkával szívesen foglalkozna, ha egy vállalkozó perspektívát látna a barnaszénbányászat működtetésében. Az Okolicsányi vállalkozás után a szénterület az egri Schwarcz István kezébe került, aki egy új tárót is kihajtatott. Ágnes-táró vagy ahogy nevezték Ágnes-kőszénbánya története 1870-től követhető. Birtokosa az egri vállalkozó volt, aki a kitermelt szenet az egri malmában használta fel. A kőszéntelep 5,5 láb (1,7 méter) vastagságú volt, amiből 70 000 bécsi mázsa (39 200 q) kőszenet termeltetett ki már 1870-ben. Polesznyik József bányafelügyelő szerint 16-18 munkással dolgoztak, s 1870ben napi 400 bécsi mázsa (224 q) szénnel számoltak.

5 Hantken Miksa könyvében említést tett az Ágnes-bányáról, ahol 1876-ban csak 5600 q szenet termeltek.

6 1888-1892 között a kőszénbánya 2 kettős és egy egyszerű bányamértékből állt (225 582 m

2

). Volt egy felügyelői és egy bányászháza. A tulajdonosok a Schwarcz örökösök.

7 Kalecsinszky munkájában - Hantken Miksára hivatkozva - közölte az osztrák es. kir. geológiai intézet kémiai laboratóriumának vizsgálati eredményét arról a szénről, amit még gr. Gyürky Ábrahám küldött be.

8 Nedvesség Hamu Kalória Berth Mátranovák 14,78 8,80 4513 Mátranovák 16,54 11,00 4134 Mátranovák Pipishegy * 15,7 12,5 4048 Mátranovák Rahokút 1. 15,5 12,5 3924 Mátranovák Rahokút 2. 12,7 12,4 3818 Mátranovák Rahokút 3. 12,9 16,0 4073 Mátranovák Bükpatak 13,7 4,8 4439 Mátranovák Gyakosverő 11,7 14,1 4000 Mátranovák Hosszuszó-akna 13,6 11,4 4246 Mátranovák Hosszuszó-akna 14,3 9,4 4262 Mátranovák ** 15,8 4,3 4722 * Jahrbuch d. k. k. geologischen Reichsanstalt. 1888. p. 621. ** Jahrbuch d. к. к. geologischen Reichsanstalt. 1868. p. 336. Az „Ágnes barnaszén bányamű" 1891-ben 180 465,6 m

2 nagyságú bányatelekkel rendelkezett, s 5 munkással 3800 q barnaszenet termelt 760 o.e. forint értékben.

9 Egy évvel később a bányában már 12 férfit és 1 gyereket találunk akiknek munkabére 70, illetve 30 krajcár volt.

10 1894-ben a széntermelés 157 000 q-ra emelkedett.

11 1896-ban azonban drasztikus mértékben lecsökkent a munkásállomány két főre, 80 krajcáros napibérrel. Ugyanekkor a bányakalauz megnevezi a birtokosokat is: Schwarcz Terézia dédesi és Lázár Fanni egri lakosok személyében. A bányamunkások száma nem változott. A 250 méter hosszú bányavasúton 30 csilléjük volt, az üzemet Luzonszky Károly vezette.

12 A barnakőszénbánya megszűnését az okozta, hogy a Schwarcz cég társult Guttmann Izsákkal és fiaival, és perlekedésük nyomán a bányászatot beszüntették. A per tárgya még ismeretlen előttünk. A területen található kitermelésre alkalmas szénre 1900-ban hívták fel id. Chorin Ferenc SKB Rt. elnök figyelmét. A bányakapitánysági kimutatásban Kampesné Fleischer Mária és Társai szere412