Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

peltek új tulajdonosként 1905-ben. A gondnok Gayer Károly irányította a 31 bányamunkást.

13 Az SKB Rt. 1905. április 19-én vette meg a tulajdonosoktól az Ágnes bányatelket a szénjogokkal együtt.

14 A kőszéntelepeken kívül a határban téglaégetésre alkalmas agyagot is találtak, sőt jó minőségű cserepet is készítettek belőle. 1873-ban a téglagyár is elkészült a mai labdarúgópálya helyén, azonban 1912-ben csődbe jutott és bezárták. A téglagyár szenét a Viktor-bánya szállította. A Viktor-bánya a korábbi birtokos gr Gyürky Ábrahám fia, Viktor Béla után kapta a nevét. 1869ben a mátranováki úrbéresek szénjogát Fráter Pál és Bohus Ábel társaságában Gyürky Ábrahám szerezte meg. Fráter Pál volt főszolgabíró, alispán, 1869-től királyi tanfelügyelő. A Bohus család Zólyom vármegyei eredetű, 1755-től igazolják nemességüket Nógrád megyében.

15 Gyürky gróf 1881ben vette meg Bohus Ábel szénjogát.

16 A Gyürky birtok azután a Solymossy családra szállt vétel után. Gyürky egyébként 1890-ben a magyar-angol szénbánya részvénytársasággal tárgyalt (talán bankkal) akik megvették volna a mátranováki szénterületet. 1891-92-ben szénmintát is küldött bányájából, melynek szénvagyonát 400 millió q-ra becsülték.

17 Solymossy László 1900-ban Mátranovákon már 40 bányamérték nagyságú területtel rendelkezett (1 819 336 m

2

) és 1896-tól folytatott bányászatot. A kitermelt barnaszenet a nováki téglagyárában használta fel. A Viktor-bányatelek tárója 500 méter hosszú bányavasúttal rendelkezett, mellette volt 200 méter hosszúságú siklója és egy szénrakodója. Szállítóeszköze csak 6 db csilléből állt. 1900ban 8270 q szenet hoztak felszínre, az 5 szénbányászt Rittler Nándor gondnok irányította.

18 A Viktor-bánya termelése 1905-ben 10 900 q-ra emelkedett az egy bányamérték nagyságú (45116 m

2

) területen. A visszafejlődést mutatja a szállítópálya 100 méter hosszúságúra történt lecsökkentése. A rakodó ellenben rendelkezett két rostával, mely egy primitív osztályozást tett csak lehetővé. A tulajdonos Solymossy László 1904-ben elhunyt, ezért fia Jenő (1873-1937) vette át a bánya üzemeltetését.

19 Az adományozott telek nagysága 1900-ban ismét 1 523 000 m

2-t ért el, a termelés a bányában azonban tovább csökkent 5700 q-ra. Várható volt a bánya kimerülése illetve a felszámolása. Közben 1896-ban a kisterenyei uradalom megvételével az SKB Rt. 16 000 kh területet szerzett meg Mátranovákon is.

20 A Viktor-bánya 1914-ben üzemen kívül állt a vasútállomással szembeni domboldalon.

21 Egy másik vállalkozás, a Hamburgi Angol-Német Bank 1872-ben Szabó Ferenc, Végh György, a katolikus egyház területéből vásárolt szénbirtokot, mely 1881-ben a MOB majd az ÉKI Rt. tulajdonába került. Az ÉKI Rt. 1896-tól potenciális területként kezelte Mátranovákot, azonban bányát nem nyitott a területen.

22 Az SKB Rt. kezdte meg a rendszeres széntermelést 1906-tól Mátranovákon egy kutatóaknával. A szénterülete három bányamezőből állt: 1. Auguszta-lejtősakna 24 millió q szénvagyonnal (1907-1930) 2. Déli-lejtősakna (Délibánya) 8 millió q szénvagyonnal (1918-1924) 3. Károly- és Ferenc-tárók 1,7 millió q szénvagyonnal (1907-1921) Az SKB Rt. felmérése szerint összesen 33,7 millió q szénvagyont remélt a területen. A Mátranováki bányakerületben a következő bányákat üzemeltette: 1. Kutatótáró 1907-1908 2. Károly-táró 1907-1921 3. Ferenc-táró 1907-1921 4. Auguszta-lejtősakna 1907-1930 5. Déli-bánya 1916-1923, 1940-1955 (Alkotmány I. és II. néven szerepelt az államosítás után) A Mátranovák határának keleti részén magasan fekvő pilléreket (I. telep) a Károly és Ferenc-tárók fejtették. Kibúváson indult a Károly-táró, vele átellenben a „Cigányoldalban" létesült a Ferenctáró. A telep átlagos vastagsága 1,8 méter volt, alsó padját csak a háború alatt tudták értékesíteni. 1909-1921 között 7,8 millió q szenet termeltek ki belőlük omlasztásos pillérfejtéssel. A rakodóig lóvontatás volt a Csurgó-patak mentén közbeiktatott siklókkal, majd a szenet osztályozás nélkül buktatták a vagonokba.

23 413