Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

a nováki (tömött szurokszén) legjobb tulajdonságú. " Heves megyében: „Batonyá határában csekélyebb fektétekben"... található barnaszén. Kubinyi Ferenc: Nógrád vármegye ásványföldtani és ezzel összeköttetésben lévő gazdasági tekintetben. MOTM Vándorgyűlés. Besztercebánya - 1843. D. Török József: Magyarországnak közgazdaságilag nevezetes termékeiről с munkájában 1844ben közli a magyarországi kőszenek lelőhelyeit. Fényes Elek: Magyarország leírása с munkájában 1847-ben Andrásfalván, Nagy és Kis Kürtösön, Bánknál, Verőcén és Mátra Novákon jelzi a kőszén meglétét. Nendtvich Károly Magyarország legjelesebb kőszéntelepei vegytani és műipari tekintetben 1851ben jelent meg. A munka azonban már 1847-ben elkészült. A Gazdasági Lapok 1854. december 21-i száma az „Ipolyvölgyi vasút" с cikkében írta: „...vasútvonal vidékein már több helyütt nagyobbszerű bányák vannak müvelés alatt: Kis-Aranyiban, Zagyván, Pálfalván, Sztracinban, Palojtán és Ózdon ". Fényes Elek 1857-ben a Mátra vidékén lévő művelés alatt álló bányákat sorol fel: Zagyva, MátraNovák, Bátony, Pálfalva. A felsorolás végén hozzáteszi, hogy „A rossz utak e vidék széntermelését tetemesen akadályozzák". Hunfalvy János: A magyar birodalom természeti viszonyainak leírása. I. k. Pest. 1863. Reitz Frigyes: A magyarhoni barna széntelepek fontossága iparos tekintetben с munkájában 1867-ben Heves és Nógrád megyében a „Mátra hegység északi része nagy terjedelemben barna kőszéntelepekkelvan megtelve". Shvoj Miklós: Nógrád megye leírása, én. (1874) KSH. Könyvtár VB. 23. Hantken Miksa 1878-ban már ismertette a nógrádi szénbányákat. Nógrád vármegye. Főszerk.: Borovszky Samu. Bp. 1911. Nógrád és Hont vármegye. Szerk.: Ladányi Miksa. Bp. 1934. A kötet geológiai tanulmányát Noszky Jenő írta.

3 II. A terület első nagyobb szabású földtani felvételét a bécsi Geologische Reichsanstalt végezte 1858-1866 között W. Haidieger vezetésével, melyben többek között Böckh J., Foetterle F, Göbl W., Paul С M., Wolf H. vettek részt. Kézi színezésű térképlapjaik magas tudományos színvonalon álltak. Paul С M. - Gőbl W. 1866-ban adta első leírását a Salgótarján környéki „kőszén formációnak". A kutatás e szakaszát Hauer F a monarchia területét felölelő térképének kiadása 1867-1871 zárta le. Az első kutató, aki a Cserhát hegység „bazaltjairól" értekezett Esmark /.: Kurze Beschreibung einer mineralogischen Reisen durch Ungarn, Siebenbürgen und Bánát. Freyberg. 1789. 49-50. o. Ritter Karl von Hauer: Classification d.fossilen Kohlen in der Oester. Monarchie nach ihrem Brennwerth und Formationsalter с munkája 1865-ben jelent meg. A kalóriákat, a fűtőképességet csupán a közelítő Berthier módszere szerint határozta meg. A települési viszonyokat Franz Ritter von Hauer és Franz Foetterle 1855-ben kiadott Geologische Übersicht der Bergbaue in der österreichischen Monarchie, valamint a bécsi geológiai intézet évkönyvében közölttekből vette át. III. Tudomásunk szerint a legrégibb bányatérkép 1864-ből maradt fenn a pálfalvai Antal-táróról és aknáról, készítője Juraschek nevű bányamérnök volt. Az 1869-es József-tárói térkép alkotója Reitter, az 1870-es Jakab-tárói térképet Zemlinszky Rezső Reitterrel közösen készítette. 1871-ből való Ágoston-tárói bányatérkép alkotója Stacha, az 1880-as csókási térképet Jellinek, az 1887-es etesi térképet Borzemszky készítette. Raczkiewicz Mátyás geológus készítette az első földtani térképet 1873-ban. Munkáját 1905-ben Hoffmann Richard és Remenyik Károly folytatta. Az egész medencét Noszky Jenő a Földtani Intézet támogatásával (mérte) vette fel. A Földtani Intézet megbízásából 1910-ben indult meg az 1:25000 méretű rendszeres térképezési munka. A kutatásokat, 1869-től az államosításokig terjedő időszakot a tudománytörténet kiemelkedő alakjainak munkássága jellemzi: Szabó József ( 1873-1879) a földtan szinte minden területére kiterjedő vizsgálatai, Hantken Miksa alapvető kutatásai, Andreich János, Gerő Nándor bányamérnökök bányászattörténeti közleményei adnak számunkra maradandó értéket. Id. Noszky Jenő munkássága 40