Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

rolt a helyi birtokosoktól. 1872. augusztus 23-án kötötték meg az első szerződést Lieszkovszky Józseffel. Ezt követte Herkály István és neje Somody Veronika szerződése Lieszkovszkyval, aki a megvett területet egy nappal később eladta a hamburgiaknak. Ugyancsak megvásárolták özv. Platthy Antalné, Szokács József, Virág János, Végh György és gyermekei, Keller Antal, Kolossy Gábor és neje Szabó Mária valamint Sípos Imre és Baross Árpád földbirtokát. 1873-ban Horváth Józsefné Básthy Antónia és társai Gecse Pál és társai, a homokterenyei egyház, a község, valamint özv. Nádas Erzsébet és gyermekei szénterületét vásárolták fel.

4 Ezeknek a területeknek a birtokában kérték meg 1875-ben a kutatási engedélyt 16 zártkutatmányra.

5 A tényleges bányászkodásukról nincsenek adataink. A MOB Rt. 1881. augusztus 10-én vette át a területet, melyet 1882-ben az általa létrehozott ÉKI Rt. kezelésébe adott át.

6 Adataink szerint 1882-től 1887-ig az ÉKI Rt. Homokterenyén történő bányászkodása csupán jogfenntartást célzott. Munkásainak száma a statisztikai jelentések szerint alacsony: 1882 2 fő 1883 2 1884 5 1885 5 1886 4 1887 8 A tőkeemelés révén megerősödött ÉKI Rt. a kezdetlegesen felszerelt bányák helyett jelentékeny befektetések révén megkutatta a területet és technikailag jól felszerelt, jelentős szénmennyiséget produkáló bányákat telepített. A 11 862 kh birtokán a keleti kerületben (Homokterenye, Mizserfa, Nemti) Homokterenyén létesítette a János-aknát, Mizserfán az Ortvány-aknát és Nemtin a Józsefaknát. Mizserfán és Nemtin szénrakodókat építettek, melyeket normál nyomtávú vasút kötött össze Kisterenye vasúti állomással. Az első villamos bányavasutat hazánkban az ÉKI Rt. építtette meg és helyezte üzembe 1892-ben a csibaji János-aknán. A mizserfa-csibaji villamos keskenynyomtávú bányavasutat a Ganz és Társa cég készítette. Hossza 2 km, nyomtáv szélessége 620 mm volt. Az aknát 2-6,5%-os eséssel kötötte össze a mizserfai rakodóval. Az üzemvitelt 2 tonnás, 6 LE-s kis villamosmozdony szolgálta. A vasút két alagúton vezetett keresztül, a mozdony szélessége 1050 mm, magassága 1400 mm volt. A szállítást 1200 kg-os csillékkel végezték, egyszerre 18-20 csilléből álló szerelvényt tudott vinni. Kettős földfeletti vezetéket alkalmaztak, mely a bányában 1700 mm, a külszínen 3000 mm magasan futott. A vasút 330 V-os feszültséggel üzemelt. Az áramfejlesztő primer gépet a pálya végpontján lévő aknaépületben helyezték el. Dinamóját 49 LE-s gőzgép hajtotta. A berendezés a villamos mozdonyon kívül egy 1000 l/sec. teljesítményű szivattyút és egy 2500 mm-es fúrógépet is működtetett. A villamos vasutat 1892. szeptember 26-án helyezték üzembe.

7 A kerületben található barnakőszén keleti irányba 5-12°-os dőlésű telepben volt, melynek vastagsága 0,95 méter. A főtelep (III. sz.) vastagabb volt mint a salgótarjáni medence nyugati részén, de palás és fejtésre nem alkalmas. A széntelep közvetlen feküje homok, fedője szénpala 0,3-0,5 méter vastagságban. A területen azonban a 0,7 méter átlagos vastagságú I. telepet fejtették. A telep csapásában hajtották ki a főszállító folyosót, s vele párhuzamosan, 25 méter távolságban a légvágatot. Ezt a főszállító folyosóhoz 40-50 méteres közökben feltörésekkel kapcsolták. A főszállító folyosókból dőlésirányban 300 méteres közökben szállítósiklókat hajtottak ki, melyek a telepet fejtési táblákra osztották.

8 Homokterenye határában létesített bányák: János-akna (1887-1928). Mátraszele határában, a Zagyva völgyében fekvő, de művelési területileg Homokterenyéhez tartozó aknát 1887-ben mélyítették. A csibaji területen 1870-től létező kisebb390