Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

nagyobb tárókat korábban kibúvásokra telepítették és csak ezek szénvagyonának kiürülése után mélyítették le János-aknát. A barnaszenet 123 méter mélységben érte el. A szellőztetés és víztelenítés megoldása után kezdték meg az elővájást siklókkal, alapközlékkel és eresztékkel. A bányából kitermelt szenet kezdetben alagúton lóvontatással szállították (János-aknai alagút) a mizserfai rakodóra. 1892-ben az aknaszállítást, 1910-ben az alagútszállítást villamosították. Az ÉKI Rt. miután fuzionált 1925-ben az SKB Rt-vel, János-akna az új tulajdonos kezébe került a Mizserfai kerület részeként. 1928-ban mint a mizserfai bányakörzet egyik leghosszabb élettartamú bányájaként fejezte be működését, 41 év alatt 36 millió q barnakőszenet termelt.

9 Ortvány-akna /1895-1926/. Az ÉKI Rt. Homokterenyétől nyugatra, Mizserfa-puszta határában létesült aknája Kolossy Gábor és Szabó Márta 3 holdas birtokán feküdt. Egy kibúvásra telepítve mélyítették 1893-95-ben, 120 méter mélységben érte el a széntelepet. Innen építették ki az 1,5 km hoszszú kereszt vágatot, melynek a fele riolittufában haladt. Anyagi eszközök hiányában a technikai feltételek szerények voltak, egyszerű berendezésekkel dolgozott az akna. Egy kéthengeres fekvő gőzgép végezte az aknaszállítást mely eredetileg csak aknamélyítésre szolgált. Egy 5 kw-os gőzmeghajtású dinamó termelte a világítási áramot. Víztelenítésre egy Worthington gőzszivattyú szolgált. Később a bánya kapott egy 50 LE-s gőzgépes dinamót is és 5x50 m

2 fűtőfelületű Cornwall típusú kazánt. Miskey Kálmán 1921-ben lett a mizserfai Ortvány-akna üzemvezetője, visszaemlékezése szerint „Ortvány volt a vállalat legkisebb üzeme, s mint ilyen, a kezdő mérnökök állomása, 20 vagonos függőleges akna, szintén saját kazánteleppel, gőzüzemmel. Az aknaszállítógép csak a szénnel rakott 10 q-s csilléket bírta simán megemelni, a meddő homokkal rakott csillénél az aknacsatlós vasrúddal a fogaskeréknél segített a kast megindítani. Az egyenárammal a bányában játszottak az emberek, egymás megtréfálásra rákapcsolták az egyik fázist a fordítólemezre úgy, hogy a csille, kötél stb. mind rázott. Alig lehetett ezt a veszélyes játékot kitiltani." A bányában lószállítás volt a fővonalon. A lehető legprimitívebb berendezés mellett mégis sikerült a nagy szénválság idején a napi rendszeres 30 vagonos termelést elérni. A siker titka a régi, nagyon jól képzett munkástörzs volt, melynek munkáját a helyi vezetés jobban dotálta a szokottnál, amiért érdemes volt dolgozni. A bánya 31 éves fennálása alatt 12 millió q szenet adott. Az akna környezete mára természetes úton rekultiválódott.

10 József-akna /1893-1932/. Mizserfa pusztától DNy-ra telepítették, a Hűvös-völgyben a mizserfai rakodótól keletre 400 méterre. Az akna szénvagyona a nemtii völgyben feküdt. 1893-ban mélyítették, nagy kiterjedésű bányának szánták, de kedvezőtlen kőzetviszonyok miatt igazából nem fejlődhetett ki a tervek szerint. A nagy főtenyomás miatt a mizserfai kerület legdrágább bányája volt a bányatechnológiai hiányosságok következtében. Az SKB Rt. szakemberei állapították meg a hibákat, miután a bánya a kezelésükbe került. Az ÉKI Rt. mérnökei úgy tervezték meg az aknát, a termelést, hogy egy-egy siklóval nagy mezőt tártak fel, de a főtenyomás miatt a fenntartási költségek magasabbak lettek. Meghagyták a régi Pál-aknai rakodót (1868-ban létesítette a MÁK Rt. Nemtiben) mely mintegy 400 méterre volt az aknától. A szénmezőt fúrásokkal nem kutatták meg megfelelően, ezért a fejtéseknél és az elővájásoknál a tájékozatlanság szembetűnő volt. Az ÉKI Rt. idején Pora János üzemvezető, neves geológus irányította az aknát, majd Miskey Kálmán vette át a vezetést. A megnövekedett termeléssel arányosan megnövekedtek a szállítási problémák. A bányában magasnyomású légsűrítős mozdonyok voltak használatban, melyek a megnövekedett távolságok miatt nem győzték a beszállítást. Gyakran előfordult, hogy a mozdonyvonat után 2 „lóvonat" is haladt az akna alá, vissza pedig a mozdony előtt a siklók aljáig. Az üzem egyébként gőzüzemű volt, saját kazánházzal. Volt aknaszállítógépe, aknaszivattyúja, magasnyomású légsűrítője, külső láncpályája a rakodáshoz, egyenáramú dinamó mely a világítást és kisebb gépegységek meghajtását szolgálta. A láncpályát a későbbiek folyamán kötélhajtásra építették át. 1932-ben, 20 millió q szén kitermelése után szűnt meg az akna. A József-akna szénmezőjében több kis bánya is létesült, ezek tárgyalására Nemtinél kerül sor.

11 391