Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

3. A BARNAKŐSZÉN-BÁNYÁSZAT KIALAKULÁSA NÓGRÁD MEGYÉBEN 3.1. A megismerés története - az első bányanyitási próbálkozások A magyar barnakőszén bányászat több mint két és fél évszázados történetében megtisztelő helyet foglal el a nógrádi bányászkodás. A kezdeti próbálkozások nyomán az üzemszerű szénbányászkodás Salgótarján környékén alakult ki a 19. század közepén. Korábban hiányoztak a bányászat előfeltételei, melyek a nagyüzemi szénbányászkodás megindulását lehetővé tették volna: - a nógrádi barnakőszén vagyon megfelelő ismerete - a társadalmilag és gazdaságilag megérett szükségletek - a fejlődés alapvető meghatározójaként a tőke, mely sajátos funkcióiként a profit érdekében a kor technikai adottságainak megfelelő, korszerű bányaművelést teremt - a barnakőszén elszállításának feltételei Ezeket a kritériumokat egymástól nem lehet élesen elválasztani, mivel mindegyik igényt támaszt a másikkal szemben és egymás szükségleteiként jelentkezik. A bányaművelések eredményeiből keletkező profit révén korszerűsödik a technika, majd a tőke erősödésével sorra magába olvasztja a gyenge tőkeerejű vállalkozásokat és monopolizálja a nógrádi barnakőszén kibányászását egy vállalat keretében. Befolyását a vállalat fokozatosan más szénterületre illetve más ipari tevékenységre is kiterjeszti. Erős érdekeltségi viszonyt alakít ki az országban, majd vezető gazdasági és politikai tényezővé válik, vezetői minden jelentős ipari vállalkozásban, banki érdekeltségben jelentős pozíciókat töltenek be. Nógrád megyében két vállalat tudott erre a szintre emelkedni: a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt., és a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt.

1 I. A kutatások kezdeti lépései között fontos szerepet töltenek be azok az útleírások, történeti ismertetések, melyek a 19. században születtek. A külföldiek közül: R. Bright: Travels througli Lower Hungary with Somé Remarks on the State of Vienna during the Congress in the Year 1814. (Edinburg 1818.) F S. Beudant: Voyage minéralogique et géologique en Hongrie pendent Tanné 1818. Paris. 1-4. 1822. A francia mineralogus 1818-ban féléves tanulmányútja során járta be Magyarországot, számolt be annak földtani viszonyáról. Munkája jelentőséget Hunfalvy János (1863), Hantken Miksa (1871), Lóczy Lajos ( 1913), Noszky Jenő ( 1927) méltatta. Dornyay Béla Beudant 1818-dik évi tanulmányútja Salgótarján vidékén с tanulmánya Faller Jenővel (1933) szinte egyidőben jelent meg, s közli Salgótarján vidékéről szóló ásványföldtani leírását Pénzes Géza gimnáziumi tanár fordításában. A. Ellrich: Die Ungarn wie sie sind. Charakter Schilderung dieses Volkes in seinen Verhältirissen und Gesinnungen. (Berlin, 1831.)2 A hazai 18-19. századi irodalomból: Raványi Ferenc: Collectanea ad históriám comitatus de Nógrád, Codex sec. XVII. 1720-1729. Bél Mátyás: Notifia Hungáriáé Novae Historico Geographica. Partis prime Cis Danubiane, Tomus quartus. 1743. Mocsáry Antal: Nemes Nógrád vármegyének Históriai, geographiai és statisztikai esmértetése. Pest. 1826.

1-П. k. Frivaldszky Imre: Magyarország kőszenei természettani és helyirati tekintetben. Ez a munka volt az első hazai, nagyobb összefoglaló értekezés, mely 1839-ben jelent meg az ásványszenekről. Nógrád megye: „Majd nem egész terjedésében a' barna kőszénhez tartozó fövénykővel fedetik, 's bizonyosan hatalmas rétegekkel bővelkedik. Mind eddig minden különös kutatás nélkül Nagy- és Kis-Kürtösnél, Bánknál, Verőczénél, Kazárnál, Nováknál és Nagyaranyosnál akadtak kőszén telepzetekre; ezek között 39