Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

Sára-akna: a Baglyas patak bal oldalán, Szilas Alja és Sós Verő határán. Janka-táró: Tőkés oldalban létesült Sára-aknával átellenben. Új-táró: Tőkés oldal legdélibb bányája volt. Johanna-táró: Sós Verőn a Jakab-tárók között szerepelt a baglyasaljai oldalon. Mária és Béla-táró: helyileg ismeretlen bányák. 1.3. Az ÉKI Rt. bányái Beda-bánya (táró): 1879-1921 között működött, a baglyasaljai-alsópálfalvai bérc legészakibb bányája volt, szenét a környező falvakban lakó munkások járandóságként kapták. Fennállása alatt 8 millió q szenet termeltek ki belőle. András-akna: 1882-1905 között működött. A szállítás, szellőztetés és a vízemelés gőzgéppel történt. 1896-tól villamos mozdony végezte a vontatást. A táró a Ferenc bányatelken létesült, a baglyasi völgy végén helyezkedett el. A Katalin-aknánál említett alagút a bányát és a rakodót kötötte össze. Működése alatt 14 millió q szenet termeltek ki belőle. András-lejtősakna: 1929-ben létesítették, mely működését 1933-ban fejezte be. Az akna és a lejtősakna helye már nem fedezhető fel. A meddőhányó mellett még megtalálható az egykori Gusztávaknai alagút (1136,6 m) bejáratának földbevágása és a beomlasztott alagút horpájának 5 m-es szakasza. Géza-táró: rövid ideig működő, kis teljesítményű üzem volt. Korabeli térképeken Alt, illetve Neu jelzéssel két Géza-táró szerepelt a Forrás dűlőben, Kővártól nyugati irányban. Fejtési mezeje egy-egy kisebb vető között volt. Sára-lejtősakna: 1917-1930 között üzemelő, a Baglyasi-patak bal oldalán, a Sós Verőn települt bánya. Sára-aknától északabbra nyílt a lejtősakna bejárata, a falu déli részén. Téglafalazatú bejárati szakasza salakkal van tömedékelve. Felszereltsége: 1 db 1200 mm átmérőjű, 20 LE-s végtelen kötelű (Kachelmann) lejtősaknai felvonó. 1 db 500 l/s teljesítményű, 60 m emelőmagasságú, 12 LE-s szivattyú. Mindkét gép 550 V egyenárammal működött, amit a vasúti munkavezetékről vettek le. A szellőztetést a légakna alatt elhelyezett kályha biztosította. Mellékfolyosók, elővájások szellőztetését kézi hajtású szellőztetőkkel végezték. Az akna mélysége mintegy 45 m volt. 1926. február 8-án bányaszerencsétlenség történt a lejtősaknában, amelynek hat munkás és Teschlag főaknász esett áldozatul. A lejtősakna az 1885-ből visszamaradt bányaművelés pillére között dolgozott. Egy régi kutatóvágatba történő lyukasztás következtében víz és gáz tört elő, mely a halálos kimenetelű balesetet okozta. Baglyasi-ereszke: rövid életű, 1915-1921 között működő bánya volt egy kisebb pillérre mélyítve. Helye ismeretlen. Amália-akna: Etes, 1894-1929 Gusztáv-akna: Etes, 1888-1929 Albert-akna: Etes, 1895-1931 374