Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)
1.4. A SKB Rt. bányái Rau-lejtősakna: Etes, 1920-1939 Beltelki-lejtősakna: a régi Sára-lejtősakna helyén telepítették 1929-1939 között. A Sós Verőn, a falu alatt létesült lejtősakna merész vállalkozás volt. A gondolat, hogy a község belsőségei alatt viszszahagyott (Katalin-táró, Emanuel-lejtősakna, Sára-akna) mintegy 600 000 q elsőrendű szenet tartalmazó pillért lefejtsék, 1929-ben vetődött fel. A hajdan biztonsági pillérnek szánt részt a medence legjobb minőségű szenének határozták meg. Két évi tárgyalás után született megegyezés tette lehetővé a bányanyitást. A barnakőszenet iszaptömedékeléses módszerrel fejtették le, réselő gépek alkalmazásával. A cél, a széntelep feletti házak egyenletes süllyedésének biztosítása volt. Az átlagosan 0,65 m vastagnak bizonyult, igen tiszta, jóminőségű szénpad felső harmadában erősen palásnak bizonyult és igen kemény lencsék fordultak elő benne szórványosan. Gondos kiválogatásuk könnyű volt, mert nem törtek szét. A Beltelki-lejtősakna bányamezejének kimerülése után ezt a jó minőségű szenet nem tudták pótolni. Működése alatt 1 800 000 q szenet fejtettek ki belőle. A bejárati téglafalazat (Sára-lejtősakna) még 1995-ben megtalálható volt, salakkal van betömedékelve. Új-belteleki-lejtősakna: a Beltelki-lejtősaknával átellenben jelzi a baglyasi fúrások térképe 3 nyílással 1936-os fejtésben. Szánas-lejtősakna: működési ideje 1909-1936. A baglyasi völgy déli oldalán (Sós lápa) nem települtek bányák. A völgy derekán az etesi Albert-aknához (Béna-akna) vezető alagút bejárata nyílt. Az Albert-akna alagútjából indított lejtősakna 1000 m után érte el a szenet. Termelése 15 millió q volt. Műszaki felszereltsége: 1 db Kachelmann gyártmányú, végtelenkötelű, 1200 mm átmérőjű, 25 LE-s egyenáramú (550 V) motorral meghajtott vitla, 2 db 1000 mm átmérőjű, 15 LE-s egyenáramú Kachelmann gyártmányú ereszke felvonó. 1 db 600 mm átmérőjű vitla, 1 db 600 l/s, 80 m emelőmagasságú 4 lépcsős körszivattyú, 2 db 300 l/s és 35 m emelőmagasságú dugattyús ereszke szivatytyú. Volt ezen kívül 2 db siklófékmű, néhány kézi hajtású parciális ventillátor (fuker) facsövekkel. A külszínen a légakna felett 1 db 1000 m 3 /s teljesítményű, egyenáramú motorral hajtott bányaszellőztető volt. Az alagút bejáratának fűvel benőtt helye még fellelhető. A lejtősakna légaknájának helyét a település feletti erdőben kisebb suvadás jelzi. 38 Karancsaljai-lejtősakna: Karancsalja, 1940-1953 2. Mizserfai bányakerületben működő bányák József-akna, Ortvány-akna, János-akna. Az ÉKI Rt. tulajdonában a következő bányamértékek voltak 1917-ben, az érdekkörbe kerüléskor: Baglyasaljai kerület: 12 428 116,881 m 2 , Mizserfai kerület: 10 491 160,990 m 2 . 375
