Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)
adminisztratív vezetése volt. A bányaműveken kívül rendelkezett minden más melléküzemmel, személyzettel, ami a bányászat sikeres folytatásához kellett. Többek között voltak: vontatási üzeme, szénrakodói, osztályozói, raktárai, élelemtárai, iskolái, kórházai, kultúrházai, kaszinói, stb. Az igazgatóság székhelye Budapesten volt (V. ker. Erzsébet tér, majd Arany János utca). A vállalat a bányászaton kívül más vállalkozásokban is érdekelt volt, melyet azonban veszteségei miatt hamarosan felszámolt, így az 1880-as évek végén Rákoson üveggyárat helyezett üzembe, de egy év múlva veszteséges üzemelés miatt felszámolta. Ugyancsak 1890-ben épült brikettgyárát a termék iránti kereslet hiányában szintén beszüntette. Nagyszabású vállalkozása volt Esztergom megye több községében, ahol szénjogokat vásárolt és bányászkodni kezdett. 1896-ban megalapította az Esztergomvidéki Kőszénbánya Rt.-t. A századfordulón nemcsak a megye, de az ország második legnagyobb bányavállalata lett az ÉKI Rt. Életére legnagyobb hatással az 1917 évi tőkeemelés volt, melynek révén a vállalatot az SKB Rt. érdekkörébe vonta. A szénbirtokok alakulása az SKB Rt. érdekkörébe kerüléskor: 1. Baglyasaljai bányakerületben működő bányák: 1.1. Régi baglyasaljai bányák: Lyukvölgyi-táró, Katalin-táró, István-táró, Imre-táró. 1.2. Münnich-Jaulusz-Hoffmann cég bányái: Albert-táró, Albert-akna, Katalin-akna, Sára-akna, Emanuel-akna, Manó-lejtősakna, Jakobi-táró, Géza-táró, János-táró, Katalin-táró, István-táró, Janka-táró, Új-táró. Ezek közül: Emanuel-akna, Manó-lejtősakna: 1918-as átnézeti térképen a Bénai-alagút bejáratánál (Szánas verő oldalban) nyíltak, az Emánuel bányatelken létesültek. Imre-táró: az Albert bányatelken létesült, Albert-aknától DNY-ra a Sós Verőn, a Baglyas-patak baloldalán. István-táró: István bányatelken, a Tőkés oldalban hajtották ki. Vele átellenben volt a Sára-akna. 1922-ben egy évig újra üzembe állították. János-táró: Johann Stollen néven szerepelt, István-tárótól északi irányban, a Tőkés oldalban. Katalin-táró: Catharina-stollen, István-tárótól ÉK-i irányban feküdt a Tőkés oldalban. Katalin-akna: Géza-bányatelken létesült a Forrás dűlőben. Nevét a Katalin-telep őrzi. A völgy északi oldalában az omlasztási horpa még észlelhető. A szűk völgyben 310 m hosszú alagút a kelet-nyugati irányú szállításokat végezte. Az alagút osztályozó felőli keleti végét beomlasztották. Az ÉNY-i bejárata 20 méter hosszban nyitott. Tégla falazatú a portálja és tégla falazatú a gőzmozdony szállítás miatt karcsú táróíves szelvénye. Katalin-telep felőli részét omladék tölti ki. Jakab-táró: Géza-tárótól nyugati irányban feküdt Katalin-akna környékén. Jakobi-stollen néven jelölték, de nem azonos a Sós Verőn lévő Jakab-tárókkal. Jakab, Jakubi, Jakabházi-tárók néven a térképeken található egy táró (XIV. 5. Baglyasalja 5.), mely helyileg a „Neu Géza"- tárótól nyugatra létesült a Temetőfeli néven ismert tarületen. Albert-akna: Sós Verő északnyugati szegényén. Albert-táró: Sós Verő területén, Sára-aknától déli irányban. 373
