Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

Nógrád A Börzsöny délkeleti lábánál a Fekete-víz mentén fekvő település szénelőjöveteléről egy rövidke híradásból értesülünk. A „város" felső részének szélén, az „uraság" jelenleg előzetes kutatást végzett, kőszénbánya nyitásán fáradozik, írták 1864-ben. A földbirtokos nevére nincs utalás, azt azonban tudjuk, hogy a váci püspökségnek volt a legnagyobb birtoka.

1 1914-ben az SKB Rt. mérnökei tekintették meg a területet három alkalommal is. Nógrád északkeleti határában, a „Város földje" dűlőben lévő vízmosásban, illetve azok egyikében a mindenütt uralkodó kavicsos homoktól eltérő kékesszürke agyag utalt arra, hogy ott évekkel ezelőtt egy kutatóakna volt. Petraschek is megemlítette ezt az aknácskát a község keleti részén, amit kútnak használtak. A kút mellett, 25-30 fúrás elvégzésére lenne szükség, hogy pontos képet kapjanak a feltételezett széntelepről. 1914. április 24-én 14,2 méter mélyen 0,1 méteres palás szénréteg fordult elő. Május 7-én 40 méteres mélységben alsómediterrán emeletet értek el fúrással jelentéktelen széncsíkokkal. Eisele Ottó bányamérnök közlése szerint a község határában a kisgazdák birtokán 1914-ben 40 méter mélységig fúrtak le, de nem találtak művelésre méltó szenet. Érdekességképpen említjük meg, hogy a Nógrádi Hírlap tudósítása szerint 1914 júliusában egy francia társaság szintén kutatott szén után. Már 300 méternél mélyebbre hatoltak a fúrással, amikor égő gáz és víz tört elő, ezért a fúrást beszüntették.

2 A börzsönyi területek bejárása során 1914. március 10-én Kovács István, az SKB Rt. bányagondnoka a Hont megyei Börzsöny községben Glemba Mátyás bányamunkás által jelzett szénterületet tekintette meg. Börzsöny község (Nagybörzsöny) a szobi állomástól mintegy 20 km-re fekszik, a Börzsöny alján. (Börzsönyi peremhegység). Az egész környéket beborítja a börzsönyi hegység anyagát képező andezit és annak tufája. Egy-két helyen maga az andezit szénzárványokat tartalmazott, melyeknek azonban csekély vastagságuk és kiterjedésük néhány méter. A szénlencsék anyaga igaz, kitűnő minőségű szén, miután itt a szénképződés egybeesett az erupció idejével. A kis szénlencsék jelenlétéből további következtetéseket nem lehet levonni, az andezit takaró alatt széntelepet feltételezni nem lehet. A Börzsöny keleti oldalán fekvő Diósjenő, Nógrád községek szénjogát az SKB Rt. már megszerezte, s az ottani sikeres kutatások tennék lehetővé a további területek szénjogainak megszerzését. A diósjenői határban (Czikó-pataknál) Szabó József geológus 1852-es tudósítása szerint „barna kőszén jelenségek mutatkoznak oly fokban, hogy ott nagyobbszerűbb bányászati kutatást ajánlani, el nem mulasztjuk". Szabó szerint a remélhető szén az esztergomi szenekhez hasonló, mert mindkét helyen „harmadkori képletek látszanak uralkodni". Kovács István végül elvetette a börzsönyi szénterületekkel való foglalkozás kérdését.

3 1922. június 27-én Róth Flóris bányaigazgatótól az SKB Rt. igazgatósága érdeklődött a Börzsöny község határában fekvő 4000 kh „állítólag szénvivő" területről, amit felajánlottak a társulatnak. Róth Kovács véleményét küldte el válaszként. Vitális István Nógrád és Berkenye között ugyancsak meglelte a tetszetős külsejű és nagy fűtőértékű felső oligocén széntelepet, mely természetes kibúvásban volt látható. Szénbányát azonban nem nyitottak.

4 Jegyzet 1. Pesty Frigyes helységnévtára. NML. Filmtár 2. NTM. Adattár. 342-67. Nógrádi Hírlap. 1914. július 26. MÁFI. Adattár. С. x. 12. Kovács-Schréter-Róth jelentése. 1914. március 28., április 14., május 7. Vitális István: Magyarország szénelőfordulásai. Sopron. 1939.232. o. 3. MÁFI. Adattár. С X. 14.1914. június-augusztus. 4. Vitális István. 1939. im: 134. о. 358