Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

A szerződéstervezetekben a községi pénztárba fizetendő „tiszteletdíjról" a községnek ingyenesen juttatott évi 100-150 q szénről és különböző összegű kártalanításról esik szó sikeres kutatás esetén. A kutatások azonban nem jártak eredménnyel, így jelentős szénvagyon létét sem lehetett bizonyítani. Legfeljebb lencsés kifejlődésű oligocén barnakőszén fordulhat elő, művelésre nem érdemes mennyiségben. Ugyanekkor kiváló tűzálló agyagot találtak, s 1934-ben Ákos József mérnök, banki lakos felszíni fejtéssel megindította a kitermelését. Két évvel később már a banki vasúti állomásig 5 km-es siklót is megépítették. 1939-ben a bányát az Elizabeth Rt. vette meg, s megszűnte után a Zsolnay cég birtokába került 1941-ben egészen 1950-ig a bányavállalat átszervezéséig.

7 Még 1935-ben Láger Albert bányavállalkozó nyújtott be kérelmet újabb agyagbánya nyitására. A megjelölt terület a „Küszler féle legelőhöz" tartozott, annak telekkönyvi átírása folyamatban volt. A képviselőtestület ezért olyan határozatot hozott, hogy a „kérdéses területnek tulajdonjogi tisztázása után Láger Albert kérelmét a Legelőtársulatnál pártolja és támogatni fogja, annál is inkább, mert a képviselőtestületi tagok a Legelőtársulatnak is tagjai. "Végül azonban a Láger-féle bánya az elsőtől (Ákos féle bányától) keletre, de romhányi területen nyílt meg az időközbeni határrendezés miatt.

8 A Zsolnay cég ezt az aknát is megvette, majd tőle ÉNY-ra mintegy 150 méterre Kiss Kálmán felsőpetényi lelkész, Sztruhár János ev. tanító és Andriásik János gazdálkodó 1936-ban együttesen agyagbányát létesített. Felépítettek egy égetőt is, ahol az agyag részbeni feldolgozását elvégezték. Az üzemet államosították.

9 Jegyzet 1. Cserhát útikalauz. Bp. 1970.165. o. 2. NML V. 305.1-10. Felsőpetény képviselőtestület iratai. 1/1897.1897. május 20. 3. NML. V. 305.1-10.0905. június 7. OL Z. 222.2. cs. 29. sz. 4. NML V. 305.1908. május 18.4/1908 5. NML. V. 305.0913. január 6.1/1913 6. NML. V. 305.1923. március 12.4/1923 7. MÁFI. Adattár. С X. 72. Bartkó Lajos: A nógrádi barnakőszénterület földtani vizsgálata. Kézirat. 1961-1962.110. o. 8. MÁFI. Adattár. С X. 72. NML. V. 305.1935. április 30.8/1935 9. MÁFI. Adattár. С X. 72. Nagyoroszi A Börzsöny keleti oldalában, Nagyoroszi környékén a vízkutatás céljából mélyített fúrások barnakőszenes üledékcsoportra jutottak. Noszky Jenő munkáiban is említette a „diósjenői és egyéb börzsönyaljai, alsó-helvéciai terresztrikummal kapcsolatos kőszénnyomokat". Gyakorlati jelentőséget nem tulajdonított a témának. 1952-ben öt vízkutató fúrás közül négyben különböző vastagságú barnakőszéntelepet vagy barna kőszenes agyagot harántoltak. Szenté Ferencre hivatkozva közli Bartkó geológus, hogy az I. fúrás 190,8 méter mélyen 58 méter vastag barnakőszéntelepes összletet harántolt. Ebben 0,8-0,5 méter vastag telepet a telepek feletti és alatti agyagrétegekben barnakőszén betelepüléseket észleltek. A két telep közti távolság 33 méter volt. A

II. sz. fúrás 79,6 méter mélyen az összlet felső részét érte el 0,7 méteres teleppel. A

IV. számú fúrás 237,6 méter mélyen barnakőszenes márga képezte a 3,6 méteres telepet. A nógrádi területhez tartozó paralikus barnakőszéntelepes összlet keletbörzsönyi kifejlődését bizonyítják a fúrások. Szénbányászat azonban nem indult a területen.

1 Jegyzet 1. Bartkó Lajos: A nógrádi barnakőszénterület földtani vizsgálata. Kézirat. 1961 -1962.64-65. o. 357