Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

Borsosberény A Cserhát és a Börzsöny-hegység határán, a Derék-patak partján fekszik a falu. Terepbejárások révén határában ismeretesek voltak a felsőoligocén üledékekben a szép, fényes sötétbarna szénnyomok. Ezeknek a vastagsága azonban csak 0,1-0,2 méter vastag volt, amely fejtésre nem érdemes. A tetszetős külsejű, nagy fűtőértékű felsőoligocén szén ismételten kutatásra serkentette a vállalkozókat anélkül, hogy ezek a kutatások fejtésre érdemes széntelepeket tártak volna fel. A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. 1914-ben Borsosberénytől délre, Nógrád község határában mélyített le egy 400 méter mély fúrást. Eredménye azonban negatív volt. A falutól északra Csesztve, Patvarc, Marcal, Iliny, Sipek és Lóc határában sem találtak bányanyitásra alkalmas széntelepet.

1 Jegyzet 1. MÁFI. Adattár. С X. 48. Borsosberény. 1934. június 29. Vitális István jelentése. OL. Z. 222.1. cs. 20. sz. kutatási engedély 1932-1939. Érsekvadkert A Cserhát nyugati szélén, lankás-sík területen alakult ki a Vadkerti-patak partján a település. A Lókos-patak árterülete fölé emelkedő dombok puha anyagába a csapadék árkokat vágott. Egy ilyen árokban került 1917-ben felszínre egy kisebb széntelep, mely hamarosan érdeklődést keltett. A Kakas-hegy északi lejtőjén a széntelep palás, agyagba ágyazott, kitermelésére nem került sor. ' Jegyzet 1. MÁFI. Adattár. С X. 13. Tritz Péter jelentése 1917 november Felsőpetény A Cserhát nyugati részén, a Romhányi-hegy (482 m), a Homok-hegy (326 m) és a Hajdúárok-erdő (325 m) közötti völgyben a Lókos-, Alsópetényi- és a Pusztaszántói-patakok partján fekszik a település.

1 Baranyay István budapesti lakos 1897-ben a képviselőtestülettől szerette volna a szénkiaknázási jogot bérbe venni. A szerződés szerint a bérlet ideje 100 évre terjedt ki, a kutatási jogot 3, illetve 30 évre biztosították volna. A kutatási jog elismerését a községi pénztárba 10 forint befizetésével kívánta meghálálni. Czibor Ferenc körjegyző a szerződés előnyös voltát emelte ki s ajánlotta a képviselő testületnek elfogadásra. Az elfoglalt területekért felajánlott 350 forintot a képviselőtestület elfogadta, a bérleti szerződést megkötötték azzal, hogy a község 100 q, az iskola 50 q szenet is fog kapni a bányászat megindulása után.

2 Az SKB Rt. 1905. június 7-én a 4. sz. alatt telekkönyvezett községi ingatlant szerette volna bérbe venni s azon megkezdeni a szénkutatást. A 60 évre szóló szénkutatási jog elismeréséért 200 korona tiszteletdíj, a kiaknázott kőszén után 4 fillér, a területek kh után kártalanítást fizetett volna. A községnek szintén felajánlottak 150 q szenet.

3 1908. május 18-án rendkívüli közgyűlésen vitatták meg a Haurer testvérek - alsópetényi lakosok - április 16-án benyújtott szénkutatási ajánlatát.

4 Eredménye nem ismert. 1913-ban Janotta Ferenc bányaigazgató, bodajki lakos szintén kutatási jogot szeretett volna bérbe venni a községben. A testület természetesen ezt is támogatta, mivel a „község vagyonosodását jelentené az, ha kőszén találtatnék, illetve kőszénbánya nyittatnék"} 1923-ban Strasszer Albert mérnök, bányavállalkozó budapesti lakos próbált szénkutatási és szénkiaknázási jogot szerezni, az ajánlatot a képviselőtestület szintén elfogadta.

6 A vállalkozók mindegyike 60 évre vette volna bérbe a községi ingatlant szénkutatás céljából. 356