Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

Jenő pedig földes szénnek említi. Pálffy Móric geológus oligocén képződménynek írta le. Bányászati kutatás nem indult a területen.

1 Jegyzet i 1. Vitális István: Magyarország szénelőfordulásai. Sopron. 1939.231. o. 4.1.2. Nógrádi-medence Bánk A kistáj a Börzsöny és a Cserhát között elhelyezkedő medencedombság. Abszolút magassága 144 és 310 méter között változik. Medencévé a pleisztocén folyamán környezetének megemelkedésével, dombsággá folyóvízi felszabdalásának nyomán vált. A felszín döntően középhegységi tagolt medencedombsági orográfiai domborzattípusba sorolható. Kőzettani alapon döntően oligocén homokköves és agyagos üledék. Nyugati részen miocén slír és kavics. A felszínen a pleisztocén agyag a jellemző. A Börzsöny és a Cserhát nyúlványainak találkozásánál, a 254 méter magas Török-hegy alatt, dombokkal övezett Bánki-patak partján fekszik Bánk. Az oligocén széntelepek mocsári eredetű lattorfi tűzállóagyag rétegekben kifejlődése alig számottevő. Többszöri kutatás nyomán vékony, palás, lencsés kifejlődésű széntelepet találtak. 1839-ben Frivaldszky Imre már tudott a banki „kőszén" telepről. Fényes Elek 1847-ben említette Bánkot, ahol „kőszén találtatik". Ugyancsak 1847-ből jelentették, hogy Bánk határában lévő kőszén „m/ve/ a munkát meg nem érdemli, nem ásatik". A banki vasútállomástól K-DK-i irányban, a Vágás vagy Bánki-hegy északi oldalának vízjárta árkában, az „Argil" agyagbányában 1-1,8 méter vastag, kék agyag feküjében 0,3-0,4 méter vastag szenes pala és ebben 0,02-0,03 méter vastag szénzsinórt találtak. Szép, fényes szenes pala azonban Vitális István szerint nem volt alkalmas a kitermelésre. Noszky Jenő értesülései szerint Bánk és Romhány községek közötti területen 95 méteres mélységben 0,7 méteres, jó minőségű szenet fúrtak át. Az agyag kitermelése közben Bánkon ismételten feltárták a felső oligocén szenet, de annak vastagsága nem érte el a kitermelhetőség fokát. Szénbányát nem nyitottak.

1 Jegyzet 1. Magyarország kistájainak katasztere. Bp. 1990. II. k. 923-925. o. Bauma Viktor: A Felsőpetény-Bánk-Romhány-i tűzállóagyag-bányászat fejlesztési problémái. In: Bányászati és Kohászati Lapok. 1954.4. sz. 211 -213. o. Noszky Jenő: Hont és Nógrád geológiai viszonyai. In: Nógrád és Hont vármegye. Bp. 1934.41. o. Vitális István: Magyarország szénelőfordulásai. Sopron. 1939.232-233. o. MÁFI. Adattár. С X. 18. Vitális István jelentése. 1923. január 16. Cserhát útikalauz. Bp. 1970.150. o. Noszky Jenő: A Cserháthegység földtani viszonyai. Bp. 1940.37. o. Bartkó Lajos: A nógrádi barnakőszénterület földtani vizsgálata. Kézirat. 1961-1962.110. o. Frivaldszky Imre: Magyarország kőszenei. In: MTA. VI. Természettudományi Osztályi értekezések. 1839. augusztus 19.386.0. Fényes Elek: Magyarország leírása. Pest. 1847. II. k. 200. o. NML IV 2. Vegyes iratok. 1847. 355