Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

Litke Az Ipoly széles, erdős domboktól övezett völgyében, a Dobroda-patak és a Kopasz-hegy (264 m) között fekvő község Litke. Volt úrbéres birtokosai a területük alatt található barnakőszén kiaknázási jogát 1872-ben adták el Baán Bélának és érdektársainak. A feltételezett széntelepet nem kutatták meg, nem nyitottak bányát. Jogilag annyira rendezetlen volt az ügy, hogy az 1869-es ideiglenes szerződés alapján a kőszénre vonatkozó tulajdonjogot sem telekkönyvezték.

l Az SKB Rt. a terület lefedése érdekében 1937-1939-ben a római katolikus egyházzal, a volt úrbéres erdő és legelőbirtokossággal szénjogi szerződést kötöttek.

2 Litke északi részén ugyanis megtalálták a közvetlen szénfekvő képződményeket. 1938-1939-ben az SKB Rt. 13 kutatófúrást mélyített, aminek során 50-103 méter mélységben 0,1-0,6 méter vastag palás szenet harántoltak. Kalóriája 2767-4151 volt. A telep vékonysága és gyenge minősége miatt nem tartották bányászkodásra érdemesnek. A déli részen már magasabban fekvő slír fordult elő, 0,1-0,3 méter vastag, de gyenge minőségű, lignitszerű barnaszenet tételeztek fel alatta. Vitális Sándor nem tartotta érdemesnek a területtel való behatóbb foglalkozást.

3 Jegyzet 1. NML IV. 405.6. Alispáni iratok. 9. d. 3947/1895 i : 2. 0L. Z. 222. 7. cs. 75. sz. 3. MÁFI. Adattár. С II. 41. Vitális Sándor jelentése Őrhalom A Cserhát északi szélen, az Ipoly-völgyében a Csitári- és Buros-patak mellett fekszik a település. Trázs nevét 1905-ben váltotta fel az Őrhalom elnevezés. 1908-ban Rumi Wohl Adolf losonci vállalkozó ajánlott fel szénterületet az SKB Rt.-nek hasznosítás céljából. A salgótarjáni fekükőzet megléte miatt tételezték fel a kürtösihez hasonló szénelőjövetelt. Gerő Nándor igazgató véleménye szerint Lachmann és Társa mivel eredmény nélkül kutatott Nagykürtös vidékén, nem éredemes a területtel foglalkozni.

1 A szénkutatás gondolata 1931-ben került ismét előtérbe, gr. Mailáth Géza megbízásából Janikovszky Dániel 52 hold nagyságú területet ajánlott fel kutatás céljára. Egy 90 méter hosszú, egyenes táróval hatoltak be a domb oldalába egy kibúváson. A széntelep hullámos volt, vastagsága az alsópadban 0,3-0,4 méter, amit a 0,25 méteres beágyazás követett. A felsőpad is csak 0,15-0,2 méter vastagságot ért el. A vetőt áthaladva a széntelep nem veszett el, a bánya száraznak bizonyult. A vállalkozó azonban a tőke hiánya miatt nem tudott folyamatosan dolgozni. Az SKB Rt. az őrhalmi Janikovszky bányára nem tartott igényt.

2 Jegyzet 1. MÁFI. Adattár. С II. 11. Gerő Nándor jelentése. 1908. október 1. 2. MÁFI. Adattár. С II. 23. Janikovszky Dániel. 1931. november 21. Patvarc A Cserhát északi részén, a Fekete-víz mellett fekvő falu. A szakirodalomban a falu határában 1-1,3 méteres szenes agyagról fordul elő információ. Vadász Elemér mint agyagos szenet, Noszky 354