Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

58. MÁFI. Adattár. С. V. 3. Gerő Nándor jelentése a nagybátonyi Guttmann féle bánya megtekintéséről. 1903. március 28. 59. MBK1896.40. o. MBK1900.42. o. MBK1905.67. o. Aliquander Ö. 1931. 299. o. 60. NTM. Adattár 1631-74.111.0. 61. MÁFI. Adattár С V. 6. Gerő Nándor jelentése Nagybatony, Dorogháza, Mátraszuha és Mátramindszent szénterületről. 1908. május 31. 62. MÁFI. Adattár С V. 7. Bérczy Sándor jelentése Almásy birtokát képező Lengyend-pusztáról. 1908. július 19. 63. MBK 1914. 74., 98. O. BKL 1913. II. 752-753. o. BKL 1915.

1. 403. o. BKL 1916.

1. 441. o. BKL 1917. II. 56.0. Pap Károly: 1915. im: 787.0. 64. NTM Adattár. 1631-74.114. o. NTM Adattár. 1662-74.29-30. o. BKL 1926.146. o. OL Z. 1062. 1. cs. 2. t. OL Z. 1063.1. cs. 2. t. OL. Z. 1063.1. cs. 3. t. 65. MÁFI. Adattár С V. 21. Roth F., Hoffmann R., Vitális I., Lénárd S. jelentése Nagybátonyról. 1926. február 19. NML XI. 5.25. d. 33/2. 66. OL Z. 1063.1. cs. 2. t. NTM Adattár. 1662-74.30. o. Jubileumi Album. 1930. im: 405. о. BKL 1921.360. о. BKL 1928.299. o. Nagybátony-Újlaki Egyesült Iparművek Rt. A vállalat egyik elődje az Újlaki Tégla és Mészégető Rt. volt, mely 1869-ben kezdte meg tevékenységét Pest-Budán. 1928-ban a szénpiactól való függetlenedés érdekében került sor a Nagybátonyi Szénbánya Rt,vel való egyesülésre. Az új vállalat neve Nagybátony-Újlaki Egyesült Iparművek Rt. lett. 1938-ban alaptőkéje 4,2 millió P. Az Angol-Magyar Bank Rt. ipari érdekeltsége. Elsősorban barnaszenet termeltek, melyet 1940-ben a Drasche-Kőbányai Tégla-, Porcelán- és Agyagipar Rt., a BudapestSzentlőrinci és Tatai Cserép és Téglagyár Rt., a Budapestvidéki Gőztégla- és Cserépgyár Rt., valamint a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. téglagyárai részvételével szerveztek újjá. A vállalat üzemei és telephelyei a történeti fejlődésnek megfelelően egyrészt Budapesten, másrészt vidéken szétszórva terültek el. Az Rt. alapítása volt az Egyesült Építőipari és Hajózási Rt. Az István Téglagyár Rt.-t 1926-ban olvasztotta be. Szénbányái 1946-ban állami kezelésbe kerültek, egyéb üzemeinek államosítására 1948-ban került sor. Az Újlaki Tégla- és Mészégető Rt. 1869-ben alakult 313 ezer forint alaptőkével, majd 1898 óta 3 millió korona alaptőkével rendelkezett. Az összeg az első világháború előtti években 840 ezer koronára csökkent. A vállalat kezdetben a Magyar Bank Rt. érdekkörébe tartozott, majd az Angol-Magyar Bank Rt. irányítása alatt állt. 1895-ben mintegy 1000 munkást foglalkoztatott. Mint az Egyesült Építőipari és Hajózási Rt. alapító vállalata 1926-ban beolvasztotta az István Téglagyár Rt.-t. Üzletköre: tégla-, tetőcserép-, azbeszt-, cementpala- és virágcserépgyártás. Évi termelése 90 millió darab tégla, tetőcserép és pala. 1928-ban beolvadt a Nagybátony-Újlaki Egyesült Iparművek Rt.-be. Részvények közül 5 db Újlaki Tégla részvény = 6 db Nagybátonyival és 3 db Egyesült Építőipari részvény = 4 db Nagybátonyi részvénnyel. 67. OL Z. 315.7. cs. 78. t. OL Z. 313.1. cs. 1.1. Alliquander Ö. 1931.299. o. 68. NTM Adattár. 1662-74. 30-31. o. NTM Adattár. 1631-74.115. o. OL. Z. 311.1. cs. 2. t. MÁFI. Adattár C.V. 31. 69. MÁFI. Adattár С V 40. Maconka és Nagybatony részletes földtani felvétele. 1937. december 13. Vitális István: 1939. im: 270. o. 70. OL. Z. 313.15. cs. 175. t. OL. Z. 312.1. cs. 1. t. A Munka 1938. december 3., A Munka 1939. március 11. Heves vármegye újjáépítése Trianon után. Bp. 1931. 257-258. o. Bortnyák István Tornyosnémetiben született 1880. szeptember 19-én. Selmecbányán végzett 1905-ben bányamérnökként. Ajkacsingervölgyön kezdte pályáját, 1907-ben Alsópalánkán mérnök, innen Járdánházára került szénbányaüzem főmérnökének. 1911-ben Szuhán tűnik fel, 1914-től a dr. Lipták és Tsa cég bányamérnöke, főmérnök, majd bányagondnok. 1916-ban katona a bécsi közös hadügyminisztériumban a magyarországi szénbányák referense. 1917-től visszament a Lipták cég nagybátonyi bányaüzeméhez, majd 1919-től m. kir. bányatanácsos, 1938-tól központi műszaki igazgató. 71. NTM Adattár. 1662-74.31. o. OL. Z. 1060.3. cs. 20. t. 72. NTM. Adattár. 384-66. 347