Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

gi építőipar legtekintélyesebb vállalatai közé tartozott. Jelentős pozíciót foglalt el a hazai szénbányá­szatban, dunakotrási, vontatási és vízépítési üzletekben, s bekapcsolódott a papírgyártásba is. A vál­lalatnak e sokoldalúsága jelentette az egyik fő erősségét, amely az egyes iparágakban jelentkező kon­junktúra-hullámzások hatásait kiegyenlítve még a gazdasági válság éveiben is biztosította a jövedel­mező üzletmenetet és konstans osztalékpolitikát. ANUEI nyereségének és osztalékának alakulása 1925-1936 között. 72 Év Nyereség (ezer pengő) Osztalék (pengő) 1925 139 1,20 1926 148 1,50 1927 192 2,00 1928 852 2,50 1929 868 2,50 1930 431 1,50 1931 479 1,50 1932 315 1,00 1933 242 0,75 1934 239 0,75 1935 314 1,00 1936 473 1,50 A szorospataki bánya szenének minősége azonban romlani kezdett, a vállalat új terület felé for­dult. 1921 óta a magánvállalatok sok kutatófúrást mélyítettek le mintegy 30 km 2 területen Nagybátony és Mátraverebély környékén, s megállapították, hogy viszonylag nagyobb, 200-450 mé­ter mélységben a felső széntelep 1,4-1,6 méter vastagságban kifejlődve megtalálható. Helyenként a középső telep is alkalmasnak látszott művelésre, így nagyobb szénterület feltárására csillant fel a re­mény. Az SKB Rt. is figyelemmel kísérte a területet, s hamarosan a volt úrbéresektől és zsellérektől 1933-1934-ben, a községi birtokosoktól 1933-1946 között, Szenes Kálmánnétól és társaitól 1935-1941 között szénterületeket vásárolt. 73 A nagybátonyiak 1941-ben Tiribes-puszta területén 20-25 millió mázsa szénvagyon kitermelésé­re egy új akna telepítését kezdték el. Tiribes-pusztán már 1926-ban a Bolyóki-völgyben tervezték a terület megnyitását egy 280-300 méteres aknával. Ugyanekkor Szorospatakon is szóba került a lej­tősakna szintje alatti szénterület megnyitása. A vállalat főrészvényeseinek előzetes hozzájárulása alapján kezdtek hozzá az aknamélyítési munkálatokhoz, mely két célt szolgált: - a szorospataki romló minőségű szenet az új bánya szenével keverve, annak minőségét feljaví­tani, - az új bányából jó minőségű háztartási szenet piacra küldeni, melynek eladási ára az összes széntarifák között a legmagasabb. Előreláthatólag évi tízezer vagon szenet tudnak majd ter­melni. A Bolyóki-völgyben 1941-ben kezdődtek el a mélyítési munkák és a Heinrich-Fröchlich-Klüpfel Mélyépítő Vállalat 1944-ben adta át a függőleges aknát. Az év márciusában már az I. sz. telepi szén feltárása is megkezdődhetett. 74 Tiribesen a szállítóakna szelvénye 16 m, mélysége 306 méter, a légakna szelvénye 9,6 m és mély­sége szintén 306 méter volt. Az akna maga agyag, márga és homokosmárga kőzetben mélyült 0,5 méteres téglafalazással. Az I. sz. telep 302 méter mélységben volt a tengerszint alatt 100 méterre. Az akna 1943-ban elkészült, majd ezután következett a rakodó kiépítése, a szivattyúkamra kidolgo­zása és a két L alakú 600 m 3 térfogatú zsompvágat elkészítése. Az építővállalat az akna végleges munkálatait 1944 első negyedévében fejezte be, a termelés március 1-én megkezdődött. Az I. telep­it

Next

/
Thumbnails
Contents