Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

3. Mátravidék 3.1. Mátraalja 3.1.1. Mátralába Dorogháza A kistáj 182-500 méter közti tszf-i magasságú, erősen tagolt dombság, alacsony középhegység. A Mátra északi előterében vulkáni kúpok romjaival tarkított, 450 méter átlagos magasságú hegylábfelszín. A táj nyugati részén széntelepes középsőmiocén agyagos, homokos, a keleti részen felsőoligocén homokköves, márgás üledék bukkan ki az andezit és riolittufából. A miocén végén keletkezett vulkáni takaró lepusztulása következtében csak néhány tellér és exhumált szubvulkán romja maradt meg. A Mátra északi lábánál, a Zagyva völgy déli peremén települt meg Dorogháza. Délről a Mocsáros-tető (372 m), Verőkő-bérc (385 m) és Poklos-tető határolja (372 m). A Hajnács-hegy (570 m) lábánál eredő Ménkes-patak a falutól északra már Dorogházi-patak néven torkollik a Zagyvába, Heves megyétől 1950. január 1-vel közigazgatásilag Nógrád megyéhez csatolták.

1 Pesty Frigyes 1864-es összeírása szerint Dorogházán a Szurkos-völgyben két kőszén-bányát ismertek a helybeliek, de vagy hat év óta már nem üzemeltek. Ha összevetjük K. Hauer 1865-ös adataival, mely szerint dorogházi szenet vizsgáltak (3412 kalóriásnak bizonyult), és tudjuk, hogy Tóth Mike is megemlítette 1882-ben ezt a szenet, az adatok azonossága alapján egy és ugyanazon bányáról lehet itt szó. A Heves megyei monográfia is írt egy használaton kívüli kőszénbányáról, mely az SKB Rt. (?) tulajdona volt. A község határának déli részén a Ménkes-patak felső szakaszán a Franki-puszta épületétől délre előbukkant a riolit és a szénvezető réteg keskeny sávja. Az SKB Rt. által indított kutatás során a táró 300 méterben dél felé dőlt. Csapásirányban 420 métert haladtak. A Franki-pusztán feltárt telep 1,8 méter vastag volt, ebből a felső pad 0,2 méter, az alsó pad 0,5 méter vastagságú tiszta szenet adott. Az előforduló palás részek 0,3 méteres silányabb anyagát saját célra felhasználhatónak vélték. 1905-ben néhány vagon válogatott szenet 4607 kalóriásnak találtak. Az SKB Rt. 1904-1905ben Dorogházán Farkas Ignác és Farkas József birtokának szénjogát meg is vette. A dorogházi volt Farkas-táró neve innen eredhet. Ugyancsak megvették Dorogházán a Gyürky család szénjogát, akiknek egy 1858-as fölmérés szerint Caroli-védnevű bányatelkük volt a határban. Az itt mélyített fúrások azonban eredménytelenek voltak. A Caroli-bányatelek jogosítványainak adásvételi szerződései bepillantást engednek a gründolás világába. (1861-ben Szatmáry László szarvaskői lakos, 1868-78 között E. Franki és fia a tulajdonosa. 1871-74 között szüneteltették a bányát és ezért többször a bányahatóság bírságot szabott ki. 1878-ban rendelték el bezárását a 48/1878 számú határozattal.)

2 Jegyzet 1. Heves vármegye. Szerk.: Borovszky Samu. Bp. 1909.28. o. Cs. Sebestyén Kálmán-Szvircsek Ferenc: Nógrád megye történelmi helységnévtára. Salgótarján. 1989.6-7.0. Magyarország kistájainak katasztere. Bp. 1990. II. k. 829-830. o. 2. NML. Filmtár. Pesty Frigyes Heves megye. 69. o. Schréter Zoltán. 1940.52.0. Heves vármegye. 1909. im: 28. о. OL. Z. 222.13. cs. 145. sz. MÁFI. Adattár. С V. 6. Gerő Nándor jelentése. 1908. MÁFI. Adattár. T. 343/2. 0L. Z. 218.37. sz. Bányatelek törzskönyv. 229-234. o. 312