Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

szénvagyona mintegy 3,5 millió q volt, a bányát 1,3 km hosszú keskeny nyomtávú vasútvonallal és 1 km hosszú két részből álló alagúttal kapcsolták össze az Amália-aknai villamosvasúttal. A lejtősakna termelése 1941-ben fejeződött be. Légaknájának külszíni nyílása erdőben található, 2 méter mélybe süllyedve. Ságújfalu П. lejtősakna. Az Etesi-lejtősakna (1936-1939) szénmezejének nyugati pillérét fejtette 1 táróval és 2 lejtősaknával. A széntelep vastagsága 0,3-0,5 méter volt, a tárót 1937-ben, a lejtősaknát 1939-ben nyitották meg. A két lejtősaknában 5 ereszkét és 8 siklót telepítettek. A homokvonal elérésekor az eddigi 0,2-0,3 méteres telep 0,8 méterre vastagodott. A szénvagyon 1942-ben 4 288 000 q volt, ebből lefejtésre került 1,4 millió q. A széntermelés napi 45,8 vagon volt átlagban, melynek 78 %-a fejtésből került ki s ennek 80 %-a frontfejtés volt. A munkáslétszám 645 fő, a lejtősakna termelését 1943-ban fejezték be. Ságújfalu Ш. lejtősakna. Lemélyítésére 1941-ben került sor. A szénpillér súlypontjában 146 méter mély leszállóaknát készítettek, a munkahelyek jobb megközelítése céljából. A gépeket Jánosaknáról hozták ide. A szénvagyon 1944-ben 2 360 000 q volt, lefejtésre került 1,3 millió q. A széntermelés 39-44 vagon között változott naponta. A termelés 80%-a fejtésre esett, ennek 80%-a frontfejtés volt. A munkáslétszám 523 fő. A bánya legnagyobb gondját a homokvonal képezte, mely vizet is hozott. A bányát 1951-ben zárták be. A ságújfalui lejtősaknák 1931-1951 között összesen 15 390 000 q barnaszenet adtak. A völgy felett kialakított bányaudvarról indították a szénszállító keskeny nyomtávú kisvasutat, mely több alagúton át haladt az etesi völgy felé. Északi irányban az első bányaalagút szájnyílását beomlasztották. A hegy túloldalán a kisvasút nyomvonala jól követhető, az alagutak nyílásai helyén omlasztási horpák láthatók. A

III. sz. lejtősakna szénmezejének súlypontján a beszállás, a munkahelyekre történő eljutást segítő 146 méteres légakna gépháza még megtalálható. Aknatornya lebontásra került.

1 A ságújfalui III. bányatelken (Szénégető-hegy 366 m) létesültek a Páli-lejtősaknák. Kishartyántól keleti irányban, Pálfalva-Ságújfalu közötti kisvasút alagútjából kerültek kihajtásra. Az Etes-Ságújfalu pillért fejtették, s ennek során Etes területét is érintették. Működési idejük 1930-1937 volt.

2 Bányatelkek a falu határában: Szánas V. segédváj ás 1928 Szánasi I. lejtősakna Zatko 1930 Amália I. lejtősakna Ságújfalu I. 1930 Páli-lejtősakna Ságújfalu П. 1930 Amália II. lejtősakna Ságújfalu III. 1933 Páli-lejtősakna Etes XIII., XIV., XV. 1936 Páli alagút, Rau-lejtősakna, Etesi-lejtősakna Karancsság I. 1938 Ságújfalui I. táró Karancsság I., IL, Etes XVI. Karancsság II. 1938 Ságújfalu II. lejtősakna Karancsság IV. 1941 Ságújfalui III. lejtősakna Jegyzet 1. Dzsida József: A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. nógrádi szénbányászatának története 1868-1943. Salgótarján. 1944.70-71. o. OL Z. 221.3. cs. 61. sz. 0L. Z. 222.5. cs. 60. sz. Lassan József: A nógrádi szénbányászat felszabadulás utáni műszaki története. 1945-1980. Salgótarján. 1984.32. o. OL Z. 223.195. cs. 80/1. d. 299