Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

Karancskeszi A Karancs nyugati lábánál, a Dobroda völgyében fekvő falu három település egyesüléséből alakult ki. Központja: Falu, Keszivég és Járás. Ez volt történetileg a Keszi falu. Délnyugatról Záhfalva és Másvég csatlakozik. A harmadik rész: Kutas-puszta. Kisebb részek Tobán, Kanada (ahol 1923 után a bányászok laktak), a Palicák, Setét lápa, Jenő-akna, Szőlők alja és a Pást. A Völgyfő-puszta-Karancskeszi nagyvölgy természetes feltárásaiban már jó évszázada ismertek voltak a III. telep kibúvásai, melyek ismételten kutatásra serkentették a vállalkozókat. A kérész életű bányászkodás a szénkonjunktúrák idején újra és újra feléledt. Legutoljára 1939-1947 között volt a területen szénbányászat. Karancskeszitől keletre és északra a szénterület produktív része kis területre szorul össze. Vékony, nagy palatartalmú, alacsony kalóriájú szene miatt nagyobb ívű bányászat létesítésének a reménye sose kecsegtette itt a bányavállalkozókat. Kutatgattak, fúrtak, de tőkeerős bányavállalkozó hosszú ideig nem akadt. Aki jelentkezett, az is kispénzű, csupán a szerencsét megkísérlő volt. A könnyen megközelíthető helyeket próbálták megnyitni, de komolyabb, bányászatnak minősíthető tevékenységet nem folytattak. • A Dobroda völgyében fekvő Karancskeszi határában - a Szénégető-dűlő vidékén - előforduló széntelepről az első írásos adatunk 1823-ból származik. Ekkor szénmintát küldtek a keszthelyi Georgiumba.

2 További adat, mely arra utalna, hogy az itteni lakosok már jóval az üzemszerű bányászat megindulása előtt ismerték a szenet, az 1847-es és 1860-70-es évekből származnak. A nógrádi dűlőnév összeírások során 1864-ben feljegyezték, hogy „...a határ nagyban bővelkedik kőszénben, de még nem nyitották fel, hanem télen át a község lakosai mégis szekérszámra hordják haza tüzelésre"? Shvoy Miklós is megemlítette munkájában a „Karancs Keszi" kőszéntelepet, mely az 1870-es években még nem volt feltárva. Tudott a község szomszédságában lévő Kutas-pusztán, Prónay Gábor birtokán található kőszénről (Nemestabány).

4 Ezeknek a híreszteléseknek a hatására, melyben a salgótarjáni széntelepek közelsége is szerepet játszott, Lőwy Károly pesti polgár 1870-ben folyamodott kutatási engedélyért a község területére. Kutatásait a tapasztalt Wéber Alajos bányamérnökre bízta, akinek szerepe kiemelkedő a salgótarjáni és a zagyvái szénbányászat megindulásában. Eredményt azonban nem tudtak felmutatni.

5 Tersztyánszky István szécsényi ügyvéd 1876-ban a megyei újságban tette közzé hirdetését, melyben Karancskeszi község határában özv. Bakó Imréné tulajdonában lévő 120 h szántóföld, rét, legelő alatt azonnal kiaknázható tetemes mennyiségű barnakőszéntelepről adott hírt. A terület eladó vagy vállalkozás esetén több évre haszonbérbe vehető. Kalecsinszky 1896-os forrásra hivatkozva közölte, hogy Kelementagon 0,82 és 0,35 méter vastag széntelepet, illetve Kutas pusztánál 0,80 és 1,50 méteres széntelepet találtak.

6 Az SKB Rt. megbízásából Hoffmann Richard a Rapp-Romhányi Kőszénbánya Rt. közelsége miatt 1911-ben kiterjesztette vizsgálatait Karancskeszi határára is. A Mocsáry család birtokán (Baksa-, Tutucska- és Völgyfő-puszta) végzett kutatásokat s Völgyfő-pusztán még az 1870-es évekből származó beomlott kutató tárót és egy „fosóhomokból" összement kutató aknát talált. Valószínűleg a Wéber féle kutatásokat találta meg. A völgy nem Losonc, hanem Litke felé nyílott, önálló jelentősége nem volt. Véleménye szerint a területtel csak akkor érdemes foglalkozni, ha az inászói Mária tárói szén zavarás nélkül átnyúlna a vízválasztón a litkei völgybe. A Tutucska pusztán a kilencvenes években a Gömöri Faipari Vállalat fúrt át 2 méternél vastagabb széntelepet, amiről Hoffmann is ismeretekkel rendelkezett.

7 Papp Károly az 1915-ben megjelent monográfiájában Karancskesziről adatokkal tette közzé a kutatások eredményeit.

8 Az SKB Rt. 1912-ben a határban 10 kutatófúrást mélyített, s ebből 7 bizonyult produktívnak. Az első három fúrás vetőre jutott, az utolsó hét pedig megkapta a széntelepet, mely átlagban 0,42 méter vastag volt. A VII. fúrólyukban találtak fejtésre méltó szenet 0,62 méteres vastagságban. Mivel a fúrásokkal a lefoglalt területet átkutatták, a még át nem vizsgált területen a kibúvások ismeretében tisztában voltak a széntelep minőségével, bátran állíthatjuk, hogy a lefoglalt terület teljes egészében a szénvezető, produktív terület. Ám a telep vastagsága csekély ahhoz, hogy ezen a területen gazdaságos bányászatot lehetne folytatni - volt Kovács István véleménye. Minden282