Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

szüntette termelését. Ez az akna volt az egyik legdrágább és legnehezebb bánya a nógrádi szénmedencében. Széntelepe igen vékony volt, nagy mélysége miatt a bányában 30-32° hőmérséklet uralkodott. A rossz levegő és az alacsony kereset miatt sem jöttek ide szívesen dolgozni az emberek. Az aknából fennállása alatt közel 26 millió q szenet termeltek ki. A légakna helye egy üres telken még megtalálható. Az aknához tartozó bányatelepet 1894-ben létesítették, a Vasúti-soron, Kaszinó-soron és Iskola-soron lépcsőzetesen kialakítva. A Macskás-dülő domboldalán is épültek munkásbarakkok öt sorban s a külföldi munkások részére külön, három sorban álló hat barakk.

12 Az Amália-aknától NY-ra eső medencerészben telepítették az Etesi-lejtősaknát. 1936-1941 között 3 300 000 q szenet termelt az 1 m vastag, palamentes 4000 kalóriájú szénből. Rau-lejtősakna (1920-1939) Az Etes-Kotrocó-puszta területe alatti szén bérleti szerződését az ÉKI Rt. még 1899-ben megszerezte Fülöp Szász-Coburg Gothai hercegtől. Ezzel kizárólagos jogot szerzett a füleki hitbizományi uradalomhoz tartozó etesi határban fekvő Kotrocó-puszta területén (412 kh 681 n.öl) szén után kutatni és bányákat nyitni. A szerződés 25 évre szólt attól az időponttól kezdve, amint a vállalat „vajasaival" a puszta határát eléri. A birtok alatti szén kiaknázását a társulat Albert-aknájából kívánta kedvező esetben megkezdeni. A szerződés értelmében a társulat nemcsak az Albert-aknai széntelep szintjén fekvő szenet, hanem az esetleg felette fekvő telepet is köteles lett volna fejteni, de csak abban az esetben, ha a szén telep kettéválása esetén annak egyik része legalább 0,5 m vastag. Ha a széntelep e mértéket nem üti meg, a bányászkodással fel lehetett volna hagyni. Terveik szerint a széntelepet Albert-aknától kiindulva 1903. január l-re szerették volna elérni. A Rau-lejtősakna kihajtását még az ÉKI Rt. kezdte meg, de teljes üzembe hozatalát már az SO Rt.-vel való egyesülése után az új tulajdonos végezte el. Schmidt Jenő az ÉKI Rt. baglyasaljai kerület igazgatójának nevéhez fűződik Rau-lejtősakna mellett a Jenő-akna, Gyula-akna és Ilona-bánya megnyitása is.

13 Már 1918-ban a Gusztáv-aknai nehézségek miatt ettől az új aknától várták a széntermelés emelkedését. Az elkészült bányát az ÉKI Rt. vezérigazgatója, Rau Gottlieb 25 éves szolgálati jubileuma alkalmából 1920. január 7-én, az üzem megkezdésekor Rau-lejtősaknának keresztelték el. Korábban csak kotrocói-lejtősaknának nevezték a bányát. Az avatáskor az új üzemről a következőképpen vélekedtek: „...Az akna, a salgótarjáni viszonyok miatt természetesen nem lesz olyan monumentális, hosszú életű, mint például a dorogi Reimann-akna, de igyekezni fogunk ezen akna berendezéseihez és üzeméhez tudásunk legjavát adni úgy, hogy az itteni viszonyoknak megfelelően minta telep legyen. "

14 Az 1920-ban is folytatódott aknamélyítés során a munkát félbehagyták, mert a lejtősakna 300 méteres szintjén egy hosszú keresztvágatot hajtottak ki a Gusztáv-akna egyik szénpillérére. Amikor ezt a kányási-pillért lefejtették, folytatták tovább az akna mélyítését. A munkálatok 1925ben fejeződtek be. A lejtősakna hossza 800 m volt, 250%-os eséssel. A levegőellátást Albert-akna felé kiépített légvágattal oldották meg 1926-ban. A bánya kapacitása napi 60 vagon volt. Az Albert-aknától északra található III. telep (melyben a Rau-lejtősakna dolgozott) két padra vált. A felső pad feküje homok volt, amely kedvező körülményeket teremtett a vékony telepben való bányamunkához, így az akna kedvező körülmények között dolgozhatott. Az elővájást szélesen vitték rázócsúzdával, a vágatok mindenütt tömedékben, berakatban álltak. A lejtősakna szállítógépe egy végtelenkötelű Ohnesorge feszültségkiegyenlítővel ellátott 8000 kp-os vitla volt, melyet 105 LE-s motor hajtott. A csillék továbbszállítását a rakodóig villamos mozdonyok végezték. Az aknaszállítás megkönnyítésére 1930-ban az akna mellett Kotrocó-pusztán egy 110 méteres beszállóaknát mélyítettek le. 1931-ben Rau-akna és Albert-akna rendezőpályaudvara között 1,1 km hosszú végnélküli kötélszállító berendezés épült meg, s ez a külszíni vontatás költségeinél megtakarítást eredményezett. De ugyanebben az évben Rau-aknán a termelés növekedése végett felszereltek rázócsúzdát is. 1932-ben kezdték az etesi mélyereszke előkészítését, mellyel közel 25 millió mázsa szenet tartalmazó pillért tártak fel egy idetelepített frontfejtéssel. A szállítást végnélküli kötélszállítással oldották meg. A 271