Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

SKB Rt. nem érdeklődött a karancsberényi Szilárdy birtok (523 h) iránt, annak szénkitermelési jogát a Duna-Lloyd Bank Rt. szerezte meg. A birtok nyugati részéhez csatlakozott a 70 h nagyságú Bartók Béla - Paszternák Sándor féle birtok (Paszternák helyi gazdálkodó, 100 h örökölt és részben vásárolt birtokkal) melynek szénjogi szerződéseiről a tárgyalások abbamaradtak. Adatok szerint az SO Rt. 1923 novemberében még működtette azokat a bányákat amelyek a Szilárdy birtokon feküdtek, decemberben azonban már szüneteltette termelésüket. Ezek a bányák a következők: Richard, Elemér és Gusztáv-tárók. Széntelepük 1,3-1,5 méter vastag volt, a telep felső része két padból állt, kereskedelmileg értékesíthető szenet tartalmazva. A 0,19-0,36 méter vastagságú szénen kívül a többi fekete szénpalának bizonyult. A három tárót ezért nem volt érdemes termelésben tartani.

21 Az 1881-ben alakult ÉKI Rt. szerezte meg a területen már említett Ibolyás-tárót, mely a Richard és Elemér táróktól DK-re feküdt vagy 2 km távolságban. A tiszta szén itt 0,35-0,40 méter volt egy padban, melyhez még egy kisebb agyagpad után 0,12 méter szénpadot lehetett fejteni. A párszáz méterre délebbre fekvő, szintén ÉKI Rt. tulajdonú volt a felhagyott Rozsnak-völgyi táró. Itt a felső szénpadot tárták fel, 0,7 méter vastagságban. Schmidt Jenő az ÉKI Rt. baglyasi igazgatója 1923-ban a táró újranyitásáról intézkedett.

22 A területen működött egy kis vállalkozás még, melynek tulajdonosa Ébner István néven ismert. 1922-1923 között dolgozott, 1922-ben 27 000 q barnaszenet termelt.

23 Az SKB Rt. Béla I. és Béla II. védnevü bányatelkén 1923-ban két kutató tárót nyitott: Dobogótáró és Ibolyás-táró néven. Helyileg az Ibolyás-tető és Dobogó-tető nevű hegyoldalban voltak. Egy későbbi térképen Béla-tárók néven is szerepeltek. 1925-től az SKB Rt. már egyedül uralta a területet, s csak addig szándékoztak foglalkozni vele, míg a szomszédos Karancskesziben működött az ÉKI Rt.-től átvett Jenő-lejtősaknájuk. Az újabb szénkonjunktúra idejéig a terület bányászata csak a szénjogok fenntartása érdekében folyt. Az ÉKI Rt. 1918-19-ben eszközölt beruházásaival elkésett, a szénkonjunktúra végére készültek el a nagyobb terjedelmű bányászat lehetőségével, s miután nem volt elegendő befektetési tőkéjük, a vállalat nehézségek elé nézett. Ugyancsak későn készült el a Baglyas-Etes-Karancskeszi-Karancsberény keskeny nyomtávú vasútvonal, ezért a bányászatot felfüggesztették.

24 A nyomukban fellépő kis vállalkozások így pl. a Salgótarjánvidéki Kőszénbánya Rt. is felajánlotta 292 h birtokát és 3 táróját 1924-ben az SKB Rt.-nek. Török Gyula és Papp Dezső a SVK Rt. megbízottjai szerint a szénterülethez egy hatszobás ház, 16 férőhelyes istálló, 1 cselédlakás, 1 raktár, 1 kétlakásos cselédlakás és 1 juhakol tartozott. A legelőn, vízmosásos területen 500 vagon kitermelhető tűzi- és bányafa is volt. A faállomány 1/10-e 25-50 éves akácos, 9/10-e 60-150 éves tölgyes volt. Bányáik, a már korábban ismert Gusztáv-, Elemér-, Richard-tárók voltak. A Gusztáv-táróhoz tartozott a Bartók féle terrágium szerződés, az Elemér- és Richárd-tárókhoz pedig a Szilárdy-birtokra vonatkozó Duna-Lloyd Bank szénjogi bérleti szerződése. A vételár 2 milliárd 500 millió korona lett volna, azonban az SKB Rt. szerint 1/3-át sem éri a terület. A széntelepek hasznavehetetlenek, a legelő szakadékait fásították be, vágást az erdőfelügyelőség nem engedélyezi.

25 A sikertelen eladási akció után Bartók Béla külön is tárgyalni akart az SKB Rt. vezetőivel. 1928. június 7-én felajánlotta a karancsberényi területét, mely azonos volt a Csaszlava féle Gusztáv bányatelekkel, mely Ilona védnéven Bartók Béla nevére került átírásra, s az itt létesített kis Ilona tárót a Duna-Lloyd Bank bérelte. A bérleti díjat nem fizették, ezért Bartók Béla kérelmezte a bányászat felfüggesztését a bányakapitányságtól.

26 A Krúdy testvérek kihasználva az SKB Rt. bányászatának szünetelését a területen, Karancsberénytől ÉK-i irányban húzódó völgyben, az SKB Rt. tulajdonát képező Dobogó- és Ibolyás-tárók között felnyitottak egy új tárót 1929-ben, amit a térképek Krudy-táróként jelöltek. 1932. november 28-án vétel útján megszerezték a területet. 1932-ben már három Krudy-táró barnaszenét vizsgálták meg: a régi táró (I. sz. táró) 3963 kalóriás, a II. sz. táró szene 3582 kalóriás, a Rózsadombon lévő Új-táró (III. sz.) szene 3044 kalóriás volt. Az Új-táró DK-i irányban haladt 50 méter hosszan, dőlése DNy-i irányú lett, ezért kénytelenek voltak elkanyarodni. A tárók szene azonos volt a III. telep alsó padjának szenével, melyet az SKB Rt. a Paula-lejtősaknájában is fejtett. Itt a termelés 1930. június 23-án indult meg. A szén értékesíté259