Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

га 460 méterrel 41 méter mélységben új széntelepre fúrtak. Ettől tovább északra, mintegy 900 méterrel a fúrás fedüben maradt. A bányaművelés során függőaknát és lejtősaknát is mélyítettek. A megyei sajtó lelkendezve már mozgalomról beszélt, melynek élén gr. Pappenheim Siegfriedné állt s az érdekeltség körébe került már Herencsény, Kelecsény és a Szanda alatti területek szénjoga is. Az „ásási vállalat" vasutat kívánt építeni Magyarnándorig.

9 Dömötör János 1912-ben adott szakvéleményt a bányáról. Ebben írta, hogy a Sybill-akna szene 30 méter mélyen található. Két szinten, észak-déli irányban van feltárva 400 és 200 méter hosszan csapás irányban és 82 méter hosszan dőlés irányban. A széntelepet 1-1,2 méter vastagnak írta le, mely a mélység felé vastagodott és minősége is javult. Számítása szerint 2 574 800 q barnaszén lehetett a szénmezőben melyből eddig kitermeltek 36 000 q-t. A bánya azonban az akkori felszereléssel nem tartható fenn, mivel a víztelenítés költségei felemésztették volna a nyereséget. Ezért egy vízelvezető és egy szállító táró építése elodázhatatlan beruházás volt 600 méter hosszan a bánya második szintje alá. Természetesen a táróval történő széntermelés volt a legolcsóbb, melynek során egy ló 10 csillét tud kihozni egy emberrel. Szellőztetésre sem volt gond, mert a bánya felső és alsó nyílása között 80 méter szintkülönbség volt, így a természetes légáram megoldotta a levegőcserét. A szén értékesítésekor a bányánál 46 fillér/q., Magyarnándorba szállítása 12 fillér/q., összesen 58 fillér/q. Az eladási ár ugyanakkor 1 korona volt. A szén q-ja után 42 fillér nyeresége volt a bányának. A kitermelt szén minősége 3900-4100 kalória között váltakozott, s csak 20%-kal volt gyengébb minőségű mint a salgótarjáni szén. Kinézetre egyenes törésű, lemezes, gyengén fényes, palamentes. A hosszúlángú szén a vélemények szerint cséplőgépek és szántógépek fűtésénél mint aknaszén, a téglaégetésnél mint aprószén jól használható volt.

10 Év Munkáslétszám A munkások közül A munkások közül Altiszt Munkás Ossz. Föld alatti Ebből Külszíni Telepi Községi vájár 1911 1 18 19 13 8 5 1 17 1912 26 26 13 5 13 6 20 1913 30 30 22 8 8 18 12 1914 26 26 A bánya és a munkástelep leírását 1914-ből vázlatosan ismerjük. Ekkor a telep 8 kétszobás munkásházból állt. A bánya földalatti vasúti pályahossza 300 méter, a külszíni pálya 200 méter hosszú. Működött két felvonó, egy 120 méter hosszú lejtősakna és egy 32 méter mély akna. A 12 bányacsille egyenként 60 q hordképességű volt. Két vízemelő berendezése, egy gőzkazánja, egy gőzerővel üzemelő valamint egy kézi fúrógépe üzemelt.

11 A bányát elsőnek Róth Flóris ismertette 1916-ban, amikor szakvéleményt adott Kiskérről. Úgy találta, hogy a széntelep egykorú a salgótarjánival, Kisterenyétől Herencsényig illetve Terényig húzódó szénmedence déli szárnyán helyezkedik el. A telepet átlagban 1,1 méteresnek állapította meg, alsó padja 0,25 méteres, palával átszőtt. A széntelepet teljes vastagságában művelésre alkalmasnak vélte, bár a dőlés nagysága 40-50°-ot is elérheti. Fedőkőzete congériás mészkő, agyagpala, talpa vékony agyagréteg, homokkő. Szénvagyona három kategóriába sorolható: 1. feltárt 2. aránylag kis mélységben kutatható és feltárható 3. nagyobb mélységben feltárható 1. a. A

II. szint és az altáró között 697 500 q 1. b. Az I. és II. szint között 325 500 1. с A légakna és az I. szint között 245 000 1. d. Az altáró és Pokahegy alatti altáró között 930 000 Összesen: 2 198 000 q 235