Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

Terény-Pusztakiskér A falu a Cserhát középső részén, a Szanda-hegy (546 m), a Peres-kő (330 m), a Kegyetlen-hegy (309 m) valamint a Sirató-hegy Mátyis (346 m) által bezárt katlanban a Szanda-patak völgyében fekszik. 1 A községtől délkeletre mintegy 3 km-re találjuk Pusztakiskért. A kialakult bányászat földrajzi fekvése kedvező, vasúti állomása korábban Mohóra volt, most Magyarnándor az aszódi vonalon. Schréter Zoltán geológus 1932-ben kimerítő szakvéleményt adott a területről, melyből kiderült, hogy széntelepe alsó miocén korú, édesvízi (mocsári) képződmény. Közvetlen fedüje sötétbarna agyag, melyben congériák találhatók. Később ez a fedü homokból és pectenes homokkőből áll. A közvetlen fekü kékesszürke agyag, melyben helyenként 0,1-0,15 méter vastag „palás eres" szén fordul elő. Mélyebben homokos agyag és kavics található. A széntelepes rétegcsoport vékony, 6-15 méter, kelet felé vastagodik ugyan, de a széntelep itt sem fejlődött ki jobban. Telepvastagsága 0,75-1,30 méter, átlag 0,9 méter. Csapása észak-déli, dőlése keleti irányú. Szene kinézetre nem kedvező, fénytelen és tompa barnás-fekete színű, kalória értéke: 3400-3800. Nedvessége nagy, mely magas kéntartalommal párosul. Kevés jó tulajdonságainak egyike, hogy a hamuja nem sül össze salakká. Külszínen azonban nem tárolható, mert a darabos szén a napon repedezik, szétesik. Az aprószén felmelegedésre, öngyulladásra hajlamos. Ahydrálásra alkalmas, nedvessége 13-16%-ra csökkenthető, fűtőértéke így 4300-4600 kalóriára növelhető. Pusztakiskéren félkör alakban oligocénkorú agyag és galukonitos homokkő fogja körbe a széntelepes, alsó miocénkorú öblöt. A tiszta szén 0,7-1,3 méter, átlagosan 0,8 méter vastagságú. Fedőkőzete congériás, palás agyag, sárga márga majd pectenes homokkő. A feltárt részeken a széntelepet két DNY-ÉK-i csapású hosszanti vető három pasztára osztja. A széntáblák elmozdulása következtében K-DK felé igen meredek lejtősödés volt megfigyelhető.

2 Papp Károly monográfiájában az 1910-es évekig tekintette át a megyét, s megállapította, hogy „kiadósabb széntelepeket" a salgótarjáni után csak a szandai várhegy környékén lehet találni. Pusztakiskértől még további 1,8 km után jutunk el Parlag-pusztára, ahol a bányaterületen a két világháború közötti időben a Cserhát legjelentékenyebb szénbányászatának a reménye keltett illúziókat. Ugyanis ismertek lettek a széntelep törései, s a vetődési rendszerben egy 50 méteres fedő slír-márga paszta benyomulása a mélyebb részekbe. A szén palás, közepes minőségű, de a 0,8 méteres vastagsága és nagy elterjedése miatt gondolták a reményteljes jövőt. A széntelep Pusztakiskér közelében (Parlag-puszta) a gr. Károlyi uradalom tulajdona volt.

3 Gr. Károlyi Gyula (1837-1890) vette meg 1884-ben a bujáki uradalmat, melyet első házasságából (Károlyi Georgine, 1852-1878) származó leánya, Erzsébet, gr. Pappenheim Siegfriedné (1872-1954) örökölt. Férje az Iszkaszentgyörgyön birtokos gr. Pappenheim Siegfried (1868-1936) bajor kir. főhadnagy volt. Károlyi Erzsébet öccse volt gr. Károlyi Mihály (1875-1955) köztársasági elnök. A kamarai jelentés szerint 1910-ben gr. Pappenheimné Terény községhez tartozó Pusztakiskér telepen több kutató fúrással bányászatra érdemes barnaszén telepet tárt fel.

4 A következő évből származó információ szerint a bányatelket a „Parlagi-pusztán" kapta 36,09 ha nagyságban.

5 A bányatelkeket és bányákat gyermekeiről (Sybilla, Sándor, György és Mária Dorottya) nevezték el. A feltárás ismereteink szerint egy véletlennek volt köszönhető. Ugyanis Parlag-pusztán kútásás során bukkantak rá a 22 méter mélységben rejtőző széntelepre. így a kút helyén létesítették a középső bányamezőben kialakított 31,6 méter mély Sybill-aknát.

6 Ez a bánya lett az alapja a Pappenheim család által elindított bányászatnak. Frank Lajos, aki az utolsó bányamérnöke volt a bányának, viszszaemlékezése szerint az uradalom „egy Hlebecz nevű főaknászt" bízott meg a bánya megnyitásával, aki a bányatelek környékén folytatott kutatásokat és több fúrólyuk lemélyítésével a széntelep kiterjedését kutatta fel.

7 Kezdetben nagyon sok nehézség volt a táró kihajtásakor, talpduzzadás, majd egy vetőn áthaladva úszóhomok betörést kaptak. A táróhajtást csak úgy tudták folytatni, hogy egy kis sugarú „S" kanyarral pár méterrel távolabb sikerült víz nélkül áthaladni a vetőn. A táróban ló- és időnként kézi csilléző szállítás folyt.

8 A Parlag pusztán létesített bánya híre gyorsan terjedt a megyében, miután a Sybill-aknától északiig