Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)
- 1 gőzgép - 1 kis vitla - gőzszivattyúk (számuk ismeretlen) - 15 csille - 100 m bányasín - 1 kézi szénrosta - 3-4 fabarakk - 2 kocsi -4 ló 1940-ben Vitális István a Szandaváraljai Kőszénbánya Kft. Tógát-pusztai bányáját ismét elemezte. A régóta ismert, barnaszenet lejtősaknával tárták fel. A szénjog még mindig Reisinger Ferenc tulajdona volt. A szenes telep a lejtősakna végén 2,4 méter, az alapközlénél 2 méter, a feltárásban 1,8 méter vastag. Fejtésre méltó vagy érdemes szenet 0,03-0,08 méteres agyag közbetelepülés 4 szénpadra osztotta. A fejtésre tehát 1 méteres szén jutott. A feltárt szénterület nagysága 32 000 m 2 , mintegy 3200 vagon. A szénvagyonból 1938-ban 416 vagont termeltek ki. A várható szén mennyisége 1 millió q volt, mely szétszórt mélyedésekben, vápákban fordult elő. 7 A Szandaváraljai Kőszénbánya Kft. az Anikó-bányatelkét és a szandaváraljai bányatelkét Tógáti bánya megjelöléssel találjuk az adományozott bányatelkek mutatóiban. 8 Vitális Sándor 1936-os kutatásainak eredményét igazolja a Becske környéki szénelőfordulások lencseszerű települése az oligocén-miocén terresztrikum között. Kis kiterjedésű szénmezőket a kéregnyomások keskeny pasztákká szabdalták. 1946-ban 8 kutatófúrást mélyítettek le a területen, s ezek közül csupán a hatodik harántolt meddő széncsíkokkal átszőtt 2 méter vastag szénréteget. A fúrás irányába, az Irtás-völgy talpából kiinduló kis szelvényű kutatótárót is indítottak. A tárószájától számított 12,5 méterben vető jelentkezett 0,6-0,7 méteres szénrétegben. A Döme-völgy és Irtás-völgy között húzódó lösszel borított dombon a 6. sz. fúrástól északnyugatra újabb kutatófúrást javasoltak. A Tógát-pusztai táró közeli kimerülésétől tartva a bányamunkásság új bánya nyitását szerette volna itt elérni. 9 A szandai szénbányászat azonban 1949-ben megszűnt, a bányamunkásokat a kisterenyei és a mizserfai bányákban helyezték el. 10 Jegyzet 1. Cserhát útikalauz. Bp. 1970.190.-191. o. NML. Filmtár. 237. d. Shvoy Miklós: Nógrád megye. Kézirat, én. 475. o. Papp Károly: A magyar birodalom vasérc és kőszénkészlete. Bp. 1915.782. o. 2. MÁFI. Adattár. С 1.35. Jelentés Sréter Ferenc szandai reménybeli szénterületéről. 1935. november 23. Vitális István. Vitális István: Magyarország szénelőfordulásai. Sopron. 1939. MÁFI. Adattár. С 1.10. Vitális István jelentése 1920. 3. MÁFI. Adattár. С 1.22. Jelentés Becske-Szandaváralja-Dolgat puszta szénbányászatáról. Schwetz József. 1932. októberH. 4. MÁFI. Adattár. С 1.42. MÁFI. Adattár. С 1.82. Jelentés a Schwank féle becskei szénbányáról Vitális Sándor. 1937. március 30. 5. MÁFI. Adattár. С I. 83. Szandaváraljai Kőszénbánya Kft. szénbányájának megtekintése. Vitális Sándor. 1938. április 16. 6. MÁFI. Adattár. С 1.84. Lénárd Károly-Gerő János Szandaváraljai Kőszénbánya Kft. becskei szénbányájának a bejárása. 1938. július 21. 7. MÁFI. Adattár. С 1.91. Szakvélemény szandaváraljai barnaszénbányászatról. Vitális István. 1931. jún. 31. 8. Adományozott bányatelkek mutatója. 108. o. 9. MÁFI. Adattár. С 1.93. Előzetes jelentés Tógát pusztától délkeletre lévő terület földtani bejárásáról. Reich János. 1948. március 16. 10. Lassan József: A nógrádi szénbányászat felszabadulás utáni műszaki története. 1945-1985. II. k. Salgótarján. 1987.90. o. 233
