Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

Barnakőszén után kutatva 1900 novemberében Gerő Nándor az SKB Rt. bányafőgondnoka járta be a területet Hodosi Bende Gyula ügyvéd gazdatisztje kíséretében. Nándor községtől DNy-ra, mintegy 2 km távolságra egy mély vízmosásban akadtak véletlenül egy szénkibúvásra, melyben két helyen is mutatkozott szén. Ennek vastagsága 0,06-0,08 méter volt. Az érdeklődést keltő kibúvás azonban csak egy kis 0,5 km

2-es lencsének bizonyult. A rétegek vizsgálata azonban azt bizonyította, hogy a formáció hasonló a salgótarjánihoz. Kék márgába volt ágyazva mind a két szénlencse, de ezek nem zárták ki, hogy 70-80 méter mélységben barnaszén elő nem fordulna. Gerő Nándor szerint azonban a terület nem vehető figyelembe, mert a szén Herencsényben is olyan vékonyan fordul elő, hogy bányászatra nem érdemes. Bende Gyulának csak azt tudták javasolni, hogy 80 méter mély fúrólyuk mélyítését végeztesse el, s az eredmények láttán lehet csak tárgyalni.

2 A község határban volt br. Buttler Ervin kelecsényi 2000 holdas birtoka, melyet eredetileg a Prónayaktól 1865-ben Csernyus András vásárolta meg, s ő adta el 1880-ban br. Buttlernek.

3 A kelecsényi kastélytól mintegy 500 méterre 2,7 méter vastag szénkibúvást fedeztek fel egy híradás szerint 1920-ban. Bejárásakor azonban a szenet nem találták meg a geológusok. A közeli Kiskelecsény (Ortvány, Kispuszta) pusztán fordult elő szén, ezért gondolták tévesen az itteni meglétét. A bemutatott szénkibúvások egyike sem volt alkalmas bányászatra Vitális István megállapítása szerint.

4 A reménybeli szénterület további sorsát vizsgálva feltűnő, hogy az SKB Rt. nem tett le a szénjog megszerzéséről. 1935-ben a Buttler birtokra (843 kh) szénjogi szerződést is kötöttek.

5 A hír hallatán fellelkesülve a helyi birtokosok, így Morvay György (440 kh) és Tolvéth Gyula (150 kh) szénkutatási jogot ajánlott fel az SKB Rt-nek, s szándékuk komolyságát bizonyítandó, szénmintákat is mellékeltek. A területet most Vitális Sándor vizsgálta meg s br. Buttler birtokán az árokban felső oligocén korú tengeri lerakódást, anomiás-osztreás homok-homokkövet, agyagokat talált a felszínen. Becskéről Magyarnándorra vezető út mellett a Forrás-erdőben (Kelecsény-puszta déli széle) egy régi, állítólag még porosz vállalkozók által 1866-ban lemélyített kis lejtősaknának a nyoma is látszott. Maderspach Béla bányamérnök közlése szerint szénre is jutottak. Erről fúrással vagy a lejtősakna kitakarítása révén lehetett volna csak meggyőződni. Vitális nem hitt a szénfeltárásban, mivel a lejtősakna körül mindenütt tengeri lerakódású anomiás homok, homokkő fordult elő. A banki, szátoki, érsekvadkerti vékony, arasznyi felső oligocén széntelephez hasonlóan, itt is előfordulhat szén, de gyakorlati jelentősége nincs. A Buttler birtokot Maderspach Béla közvetítette előzetes geológiai bejárás nélkül. Morvayék Magyarnándor és Debercsény között az egyik árokban kikapartak egy jelentéktelen szénkibúvást, ami nem volt más mint tengeri iszapban elszenesedett apró fadarabok s az egésznek a mennyisége sem volt több pár kilónál. A művelésre érdemes szénterület reménye ezen a területen nem volt meg. Az ajánlatot természetesen elutasítani javasolta Vitális, ennek ellenére az igazgatóság 1936. november hónapban a régi lejtősakna közelében, a Forrás-erdőnél elvégeztette a fúrást Craelius típusú kézi fúróberendezéssel. 72 méter mélységben még nem volt kifejlődve a szénképződmény. Az eredmény láttán az SKB Rt. végül is felmondta a szerződést.

6 Jegyzet 1. Cserhát útikalauz. Bp. 1970.175. o. 2. MÁFI. Adattár. С 1.4. Jelentés Magyarnándor község szénterületéről. Gerő Nándor 1900. december 19. 3. Nógrád és Hont vármegye. Szerk: Ladányi Miksa. Bp. 1934.230., 426. o. 4. MÁFI. Adattár. С 1.11. 5. 0L.Z. 222.8. es. 84. sz. 1935. 6. MÁFI. Adattár. С

1.43. Magyarnándor és Debercsény. Vitális Sándor jelentése. 1936. október 15. MÁFI. Adattár. С 1.44 Magyarnándori fúrás. Vitális Sándor. 1936. november 5. Nógrád és Hont vármegye. 1934. im. 407-408. о. 229