Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

23. MÁFI. Adattár. С. 1.49. Schmidt Sándor jelentései 1939. március 18. 24. Erdmann Gyula-Pető Iván: A magyar szénbányászat a felszabadulástól a hároméves terv végéig. Bp. 1977.159-162.0. 25. NML. XI. 5.28. d. Herencsény Soproni Központi Bányászai Múzeum Adattára: 250-78. 26. MUMO. 1986. 24-25.0. NTM. Dok. 919.66.1945. VIII. 12. NTM. Dok. 67.1.1.1946. VIII. 30. 27. Erdmann Gyula-Pető Iván. 1977. im: 159. о. 28. Nógrád megye. 1947. júniusi. Kétbodony A Cserhát középső részén, a hegységnek nevet adó Cserhát-csúcs (349 m) alatt, alacsony hegyektől övezve a Lókos - és Kétbodony-patakok völgyében alakult ki a település. A Lókos-patak és a Kétbodony-patak völgyében a régi Puszta vagy Felső-Bodony, a Forrás-árok térségében Nagy vagy Alsó-Bodony helyezkedett el. Szakáll Gyula homokterenyei lakos 1938. elején ajánlotta fel az itteni szénterületet az SKB Rtnek. A felső oligocén korú szén a területen sok helyütt ismeretes volt részint természetes feltárásokból, vízjárta árkokból, részint ezek alapján tárószerű bányászati feltárásokból. (Bánk, Romhány, Szátok, Becske, Szandaváralja, Sipek, Lóc, Vadkert, Csesztve, Szügy, Patvarc, Marcal, Iliny). A szép, fekete színű szén sajnálatos módon vékony (0,12-0,15 méter) telepben fordult elő, ezért bányászatára nem volt lehetőség. Romhány község (közvetlen szomszédságában) határában annak idején reménykedve fogtak hozzá a hasonló szén (felső oligocén) kibányászásához, sőt Becske határában bányászták is. Bodonyban a szénjog megszerzése akkor lett volna indokolt, ha Becskét is megszerzi az SKB Rt. ' Jegyzet 1. MÁFI. Adattár. С V. 26/a. Vitális István jelentése. 1938. május 6. Nógrád megye kézikönyve. Magyarország megyei kézikönyvei. 12. СЕВА. 1997.430. о. Kisecset A Terényi-dombság kistájban, alacsony hegyek-dombok között fekszik a falu Kétbodony és Becske között. Bartkó Lajos írta 1961-62-ben, hogy közelében jó minőségű barnakőszenet fejtettek rövid ideig. Bánya a falu határában tudomásunk szerint nem nyílt.

1 Jegyzet 1. Cserhát útikalauz. Bp. 1970.172. o. Bartkó Lajos: A nógrádi barnakőszén-terület földtani viszonyai. Kézirat 1961-1962.110. o. Magyarnándor A Cserhát hegység közepén, alacsony hegyekkel körülvéve, a Lókos-patak és a Feketevíz közötti dombság délkeleti részében a Debercsényi-patak mentén fekszik a község. Régi neve 1905-ig Nándor volt.

l 228