Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

SKB Rt. mélyített 5 fúrást az úrbéresektől (Klein Elemér által) bérelt, valamint a Hering és Schwartz féle birtokokon. A Hering (Mauks-birtok) területtől nyugat felé távolodva a széntelep elvékonyodott, kimaradt. Az úrbéresek területén lemélyített fúrással 0,38 méter vastag telepet tártak fel 5916 kalóriás értékkel.

22 1939-ben az SKB Rt-t már nem érdekelte a herencsényi szénterület, július 3-án felmondták a szerződéseket.

23 1940-ben nem működött bánya a területen.

24 1941. április 5-én dr. Fardalfalvi Mauchs Endre vette haszonbérbe a földtulajdonosoktól a területet, azonban bányászatot nem folytatott.

25 A Herencsényi Kőszénbánya Vállalat, melynek központja Budapesten volt, 1944. július 30-ig működtette bányáját, majd munkáshiányra és tőkeszegénységre hivatkozva beszüntette működését. A zsidótörvények megjelenése után Lőwenstein Artúr már nem szerepelt tulajdonosként, a bánya üzemét Bertrand Antal igyekezett vinni.

26 1946-ban mint nem működő „Cserháti Kőszénbányát" említették.

27 A herencsényi szén 1947. júniusában fordult elő ismét a hírrovatban amikor a következőket írták: „a jó termőföldnél azonban értékesebb kincseket rejteget a föld gyomra. 4800-5100 kalóriás szén fekszik a hegyek alatt és az alsó rétegek lehúzódnak a völgy alá is. 25-30 év óta a sokféle kis vállalat szedegette is a szenet, de kicsiny, vagy semmi befektetéssel nem boldogullak". A nehéz bányászkodást még a szállítás is megdrágította. Ezért a szenet nem kell elvinni a bányától, mert van itt helyben bauxit is amit az egyik bányabérlő, Bertrand Antal fedezett fel még 1944-ben. Sőt vasérc is előfordul a Kutasó felé vezető Négy-hegy körül, ami a faluig is elhúzódik. Ezek a vágyálmok, a korábban leírtak alapján sem rendelkeztek reális alappal. Megvalósításukkal meg sem próbálkoztak.

28 Jegyzet 1. Cserhát útikalauz. Bp. 1970.167. o. 2. Vitális István: Magyarország szénelőfordulásai. Sopron. 1939.132., 270.0. 3. NML. Filmtár. 237. d. Shvoy Miklós: Nógrád megye. Kézirat, én. 467.0. 4. Nógrádi Lapok és Honti Hítadó. 1887. január 16. 5. Nógrád vármegye. Szerk: Borovszky Samu. Bp. 1911.17.o. 6. Nógárdi Lapok és Honti Híradó. 1887. március 13. 7. Bányászati és Kohászati Lapok. 1887.82. o. 8. Déry Károly: Magyar Bányakalauz. 18888.13. o. 9. Déry Károly: Magyar Bányakalauz. 1892.13. o., 1896.16. o., 1900.17. ol, 1905.39. o., 1910.42. o. Besztercebányai Kereskedelmi és Iparkamara jelentése. 1891.54. o. 10. MÁFI Adattár. С 1.49. Herencsény-Nógrádsipek községekben lefoglalt szénterületekröl jelentés és javaslat azok felhasználására. 1939. június 13. 11. Nógrád vármegye. 1911. im. 48. o. 12. Kalecsinyszky Sándor: A magyar korona országainak ásványszenei. Bp. 1903.131.0. 13. Papp Károly: A magyar birodalom vasérc és kőszénkészlete. BP. 1915.782. o. 14. MÁFI. Adattár. С 1.8. Herencsény. Hochholczer Ernő jelentése. 1916. szeptember 25. 15. NML. XXIX. 105. a. I. d. 16. MÁFI. Adattár. С 1.12. Vitális István jelentése. 1921. április 21. 17. Bányászati és Kohászati Lapok. 1924.54. o. 18. MÁFI. Adattár. С 1.19.1938. április 28., május 4. ajánlatok 19. MÁFI. Adattár. С 1.28. Vitális Sándor jelentése. 1934. október 20. 20. MÁFI. Adattár. С 1.26. Noszky Jenő jelentése 1934. augusztus 1. 21. Nógrád és Hont e. evm. Hivatalos Lapja. 1935. április 4. 22. MÁFI. Adattár. С 1.31. Vitális Sándor jelentése. 1935 MÁFI. Adattár. С 1.32.1935. szeptember 17. MÁFI. Adattár. С 1.33.1935. október 21. MÁFI. Adattár. С 1.34.1935. november 18. OL Z. 222.2. cs. 36. sz. 227