Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

Az alsó széntelepet az Aranka-táróval tárták fel Herencsény északi részén. A széntelep 0,7-0,8 méter vastag, gyengén kagylós törésű, tetszetős külsejű barnaszén volt. Felső részében azonban vékony kovás beágyazás is előfordult. A táró 101 méter után érte el a szenet, 18°os dőlése miatt a vájvégen ereszkével mentek a széntelepbe. Amikor mérték az ereszkét, mindkét alkalommal víz alatt állt. Üzembentartója dr. Mauks budapesti ügyvéd volt, a pénze azonban hamar elfogyott. A reménybeli szénterület kisebb hosszanti és haránttörésekkel széttagolt volt. Szénkutatás szempontjából a következő területeket lehetett számbavenni: - Glück, Nedeczky László, úrbéresek, kisgazdák, Schönberg testvérek, gr. Teleki, Schwartztestvérek, dr. Kakuszi-Lang féle birtokok. Amennyiben a széntelepet 0,5 méter vastagságúnak veszik a várható szénmennyiség a következő: - Glück birtok 532 000 m

2 2,6 millió q - Nedeczky birtok 325 000 m

2 1,6 millió q - Úrbéresek 1 206 000 m

2 6,0 millió q - Kisgazdák 637 000 m

2 3,1 millió q - Schönberg 982 000 m

2 4,9 millió q Összesen: 3 682 000 m

2 18,4 millió q A Teleki birtoknak a déli, a Pappenheim birtokkal határos kis része 25 000 m

2 nagyságú, s itt 125 000 q szén remélhető. Herencsényben a reménybeli szénvagyont 55 millió q-ra becsülték. A kiskéri kutatás eredménye alapján érdemes a területtel foglalkozni.

19 A Mauks féle Aranka-táró 0,83 méter vastag szelvényben két 0,18 és 0,45 méter vastag széntelep volt, a többi fekete pala, kovás fekete pala. Noszky Jenő is bejárta a területet 1934. augusztus l-jén. Szerinte a szénkomplexum az aquitanien magasabb szintjének képződménye, homokkő-beágyazással két padra választott alsó vagyis főtelepből áll. Közvetlen feküjét a herencsényi Aranka táróban észlelte, mely szürke homokos agyagból állt. Fedőjükben a felső pad a köveskúti Krúdy féle régi feltárás tanulsága szerint agyagos pala. Bányászat illetve szénkutatás szempontjából a vetődések jönnek nagy súllyal számításba. A három község: Herencsény, Nógrádsipek és Cserhátsurány területéből elsősorban a könnyebben hozzáférhető és így a tényleges bányászkodásra nagyobb lehetőséget nyújtó középső és északi területeket vizsgálta. Herencsénytől ÉKre a Köveskúti hegy délnyugati alja adta a szénviszonyokra a legbehatóbb adatokat. Itt a régebbi próbálkozásokon kívül a háború utáni szénkonjunktúra alatt illetve végén három kis bánya is működött, a harmincas évek közepén pedig az Aranka táróval termelték a szenet. Ennek a bányának a szénviszonyai megegyeztek a közelében nyitott régi „Cserhátvidéki"-vel. A széntelep 1,1 méter vastag volt, felső padja (0,4 m) elpalásodott, hányóra került. Az alsó részben is előfordultak elkovásodott lencsék, fatörzsek. Ezek eredete hidrotermális működésre vezethető vissza, közvetlen közelükben résvulkáni repedés vonul végig, kovasavat tartalmazó exhallátioi okozták a kovásodást. Északabbra, de még ugyanebben a szerkezeti rendszerben lévő telepben dolgozott a Krúdy féle táró 1934-ben. A széntelep 0,6-0,7 méter vastag volt. A Köveskúti árok kettéágazásánál hajtott másik Krúdy feltárást a felső padba telepítették. Papp Károly által közölt herencsényi 1,2-2 méteres adatok ezért túlzónak tekinthetők. Kalorikus értékben is eltérések tapasztalhatók. A Hauer féle régi adatok 3118-3863 kalória értékűek, míg a Papp Károlynál találhatók 4025 kalóriásak. A domboldaltól, ahol a halda is volt, ÉNy-ra 500 méterre lévő árok felett a szőlőben egy lecsúszott szénkibúvást is felfedezett Noszky 1934-ben a telep folytatásaként. Ismeretes volt még egy szénnyom Herencsényben, a Hárskúti majorhoz vezető úttól északra fekvő domb északi oldalán. Itt korábban is volt valamiféle helyi bányászat. 1934-ben erősen benőtt, apró bányahányók mutatkoztak némi széntörmelékkel. Ez pedig a régi összefüggő széntelepnek a leszakadt foszlánya, maradéka volt. Elméletileg ez adta az összeköttetést a délebbre fekvő, lignites kiskéri barnaszénmezőkkel.

20 A köztartozás fejében 1935-ben lefoglalt Herencsényi Kőszénbánya felszerelését ismerjük: 1 kézi vitla, 10 db használt csille, 1 db 3-as korona szivattyú, 300 méter mezei vasút, 120 méter acéldrótkötél.

21 Ezek a felszerelési adatok egy primitív bányának illetve bányászkodásnak mutatói. 1930-1935 között Németh, majd Mauks kutattak a területen, Aranka-táróban 0,18 és 0,45 méter vastag, elpalásodott, vetőkkel szabdalt széntelep volt. 1935-1936-ban Herencsény északi részén az 226