Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

bányát az aszódi vasútvonalon, a nándori (Magyarnándor) állomástól 10 km távolságra helyezte, s azt írta róla, hogy már nem üzemel.

12 Mivel a könyve 1903-ban jelent meg, a bánya bezárását legkésőbb 1902-re tehetjük. Papp Károly monográfiája 1915-ben Schoenberg (Schönberg) Zsigmond örököseinek 0,4 km

2 területen lévő üzemen kívüli bányáját említi. Szenének hőértékét 1891-ben 4025 kalóriásra értékelték.

13 A herencsényi Hermina-bánya munkásállományának változása 1888-1899 között: 1888-ban 5, 1889-ben 6, 1890-ben 2, 1891-ben 4, 1892-ben 12, 1893-ban 2, 1894-ben 2, 1895-ben 2, 1899-ben 2 fő. Az SKB Rt. érdeklődését csak 1916-ban keltette fel a szénterület. Róth Flóris kívánságára Hochholtzer Ernő vizsgálta meg a szénelőjövetelt. A „balázskerti" árokban a felszín alatt mintegy 1 méter mélyen feküdt a széntelep, melynek szelvénye a következő volt: az 1,55 méteres összvastagság a felszíntől a mélység felé így változott: - világos szürke agyagpala - 0,65 méter barna fedüpala - 0,2 méter fekete agyagpala szénlencsékkel - 0,15 méter kékes agyag - 0,1 méter fekete agyag szénlencsékkel - 0,45 méter szén - kékes, képlékeny feküanyag Ezután megtekintettek egy másik kibúvást, ahol a telep vastagsága elérte az 1 métert, de vízzel át volt itatva, erősen mállott. Dőlés és csapás iránya megegyezett a pusztakiskéri szénteleppel. A két telep azonban nem volt azonos, mert míg a kiskéri fedüje congériás rétegből állt, a herencsényi előfordulás a salgótarjáni medence III. telepével mutatott hasonlóságot. A kiskéri telep vele ellentétben a salgótarjáni medence II. telepére hasonlított. A feküben képlékeny agyag, a felső részben agyagpala fordult elő kisebb szénnyomokkal. A harmadik telep a benne lévő égőpalával azonosnak látszott. A Schönberg testvérek szerint a beküldött szénmintájuk nem közelítette meg a rendes széntelep minőségét, melyet akkor a baglyasaljai szénnel véltek egyenlőnek. Hochholtzer Ernő szerint ajánlatos lenne a területen fúrásokkal meggyőződni a széntelep tényleges minőségéről.

14 Az SKB Rt. érdekeltségébe tartozó Hatvanvidéki Szénbánya Rt. 1920. december 26-án kezdte meg a herencsényi kutatásokat. 1921. január 2-9 között létesítették a kutató tárót egy kibúvásra telepítve. A munka során régi fejtésben haladtak (azaz rámentek a volt Schönberg bányára) 1 méteres szénpillérek váltakoztak 3 méter széles tömedékekkel. A továbbhaj'tás itt céltalannak tűnt. A mért telep 0,8-1,2 méter vastag volt É-D-i csapással. Január 16-23 közötti munkák során egy 2 méter széles szénpillérbe telepített feltörés 15 méteres kihajtása után vetőt értek. A következő héten a telep csapásában hajtott osztóvágat keskeny telepbe ért, a szénpillér fejtését is megkezdték s ennek során 224 q szenet termeltek. Február 7-13 között a vájvégen vetőfal zárta el a szenet, s ez volt tulajdonképpen a régi herencsényi bányászat határa is. A széntermelés március 27-én kezdődött meg újból, április 3-9 között 212 q-t fejtettek ki. A vágatokkal ismét régi ereszkén haladtak át. Ezek után kezdték a fúrásokkal a széntelepet felderíteni. 1921. július 4-10 között a 10. fúrást 200,9 méterben abbahagyták, majd a fúrásokat is befejezték július 24-én. Összegezve megállapítható, hogy a herencsényi kutató tárót kibúvásra telepítették 1921-ben. Egy pár méter kihajtása után észlelték, hogy öreg fejtésben mozognak, majd egy visszahagyott szénpillérre akadtak amit lefejtettek. A széntelep vastagsága 0,8-1,2 méter között váltakozott. A fúrások felhagyásával a Hatvanvidéki Szénbánya Rt. megszüntette a kutatásokat. Vitális István 1921-ben az eredmények láttán azt gondolta, hogy a Cserhát hegység ÉNy-i oldalán olyan széntartalmú üledékcsoportot lehet találni, melynek fő vonása hasonlít a salgótarjáni mediterrán korú szénmedence egyes részeihez pl: Karancsberény, Kisterenye. A mélyebben fekvő sötétbarna lemezespados oligocénkori agyagpalát nézték Kishalápon is széntartalmúnak. Herencsényben és Nógrádsipeken feltárt széntelepek a Kisternyén ismeretes három telep közül a másodiknak vagyis a szénmedence középső telepének feleltek meg. Feküje homok, fedője csokolá224