Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

csos, vármegyei tiszti főügyész 1941-ben mindezek ellenére szénjogi szerződést kötött az SKB Rt.vel, de bányát nem nyitottak.

5 Jegyzet 1. Cserhát útikalauz. Bp. 1970.157. o. 2. MÁFI. Adattár. С 1.11. Vitális István jelentése 1920. október 16. 3. Vitális István: Magyarország szénelőfordulásai. Sopron. 1939.231. o. MÁFI. Adattár. С II. 25. Vitális István Jelentése. 1934. március 4. 4. MÁFI. Adattár. С II. 28. Vitális István jelentése. 1934. december 27. 5. OLZ. 222.2. cs. 24. sz. NML. XI. 5.28. d. 1941. november 4. Herencsény A Cserhát középső részén, a Pap-hegy (291 m), a Ders-hegy (440 m), a Peres-hegy (449 m) a Nagy-hegy (467 m) valamint a Peres-kő (330 m) által közrefogott katlanban települt a falu. A Fekete-patak (Feketevíz) a településen veszi fel a Bányapatakot (Malomárok).

1 Herencsényben a községi beltelkektől keletre, Ders-hegynél az oligocén kor üledékei kis miocén öblöt fognak közre, melyben vékony, alsó miocén széntelep alakult ki. Ezt a széntelepet táróval és aknával is felnyitották, de a szenet (0,4-0,6 méter) nem termelték ki Vitális István 1939-es monográfiája szerint. Vadász Elemér ezt a széntelepet felső oligocén korúnak, Noszky, Schréter és Vitális alsó miocén korúnak írta le a fekü kavics és fedő congériás pala salgótarjáni analógiája alapján.

2 A községtől keletre található völgykatlanokban több kutatótáró hányóját lehetett felfedezni még a századforduló táján is. 1860-1861-től kutatási engedélyekről van tudomásunk (Flieg, Auguszt, Opitz M.), ezt követően 1869-től a bányailleték fizetésre kötelezett személyek neve is ismert: Kolozsváry József, Palotás Sándor, Auchter Lipót és Kirchmayer József herencsényi ideiglenes lakosok mellett az újabb személyek: Hegyi Miklós, Schnellein Antal, Daniely György ügyvéd és Daniely Mária pesti lakosok szerepeltek. A vállalkozás nem volt eredményes, felhagytak vele, s 1871-ben törölték is az illetékfizetés alól. Daniely György és Mária tulajdonoskénti nevét 1872-ben törölték. A felhagyás egyik okaként a közlekedés nehézségét kell felemlíteni, ami a gyenge szén értékesítését lehetetlenné tette.

3 A szénbányászat további eseményeit 1887-től számíthatjuk, ekkor jelent meg január 16-án a megyei lapban az a hír, hogy Herencsényben, Bércei (sic!) község határához közel Prónay Péter és br. Marschall Gyula birtokán kőszéntelepre akadtak.

4 A furcsa ebben a hírben az, hogy a két község nem határos egymással. A két birtokos személye Bérceihez köthető, ugyanis ott voltak birtokosok.

5 A herencsényi határban történt szénkutatások nyomán a kiaknázást Schoenberg Gusztáv herencsényi lakos kezdte meg. A herencsényi Schoenberg testvéreknek a századfordulón gőzmalma, tégla és cserépvetője valamint Hermina nevű szénbányája volt. 1887. március 13-án a frissiben megnyitott szénbányájának „a legjobb minőségű fekete kőszén" eladását hirdette meg. A bánya Schoenberg Zsigmond örököseinek tulajdonában volt, Gusztáv intézte a bányászattal kapcsolatos ügyeket.

6 1887-ben adományozták az egy bányatelket (836,09 ha), amit 1888-ban két négyes bányamértékre módosítottak.

7 Az igazgató Schoenberg Gusztáv mellett Materné Fedor (porosz illetőségű, 1894ben hunyt el) bányamérnök gondnokként szerepelt. Az évi 1400 q szenet négy munkás fejtette.

8 1891-ben már hat munkásról tudunk, akik közül négy, felnőtt férfi és kettő pedig gyermekkorú volt, összesen 400 q szenet termeltek. 1892-ben már 12 munkásuk volt, a széntermelés pedig 1200 q-ra emelkedett. 1896-1910 között adatunk csak a bányamérték nagyságáról és a tulajdonos személyéről van.

9 A Schoenberg testvérek 1896-ban a szénkibúváson már 3 tárót és 1 kutatóaknát telepítettek. A feltárt telep 0,45-1,1 méter vastag volt, zavart, elmeddülésre hajlamos településsel.

10 Az 1911-ben kiadott megyei monográfia is fontosnak tartotta megemlíteni a herencsényi kőszénbányát.

11 A bánya helyének meghatározásában Kalecsinszky Sándor munkája volt segítségünkre, aki a Hermina223