Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

Palotás A Cserhát déli lejtőjén, a Bujáki patak mentén fekszik a település. Az első világháború utáni szénkonjunktúra nyomán, 1920-1921-ben a Hatvanvidéki Szénbánya Rt. mélyített le néhány kutatófúrást Palotás határában. Ennek során vékony lignittelepet harántoltak. A községtől déli irányban, br Tornyay-Schosberger Rezső gőzmalma mellett, 148 méter mélyen a következő lignittelepeket harantolták: 26 méter mélységben 0,5 méter, 67 méter mélységben 0,7 méter vastag, 105 méter mélységben 0,3 méter vastag és 128 méter mélységben 0,3 méter vastag. A 0,7 méter vastag lignittelep már a vízveszélyes szint alatt feküdt, ezért kitermelése nem került szóba.

1 Jegyzet 1. Vitális István: Magyarország szénelőfordulásai. Sopron. 1939.353. o. Nógrád és Hont vármegye. Szerk: Ladányi Miksa. Bp. 1934.252. o. 2.3. Északi-Cserhát 2.3.1. Terényi-dombság Cserhátsurány A kistáj 149-528 méter tszf-i magasságú, alacsony, gerinces típusú középhegyekkel határolt dombvidék. A Cserhát hegylábfelszíne. Keleti részét középsőmiocén andezit építi fel, nyugati irányban slír, alsómiocén tarka agyag és felsőoligocén homokkő, agyag kapcsolódik. A Cserhát középső részén, a Pálya-tető (327 m), a Pap-hegy (298 m) Kegyetlen-hegy (309 m) közötti völgyben, a Feketevíz partján fekszik Cserhátsurány. 1905 előtt Surányként szerepelt.

1 A határában fekvő Csór-pusztán az 1870-es évek elején Deutsch Náthán tulajdonában volt egy nem üzemelő, de felnyitott barnakőszénbánya.

2 1894-ben Heim nevű kutató járta be Surány és Haláp vidékét szénelőfordulások után kutatva.

3 Klein Elemér a „Bányaművelő Kft" megbízásából 1913- és 1916-ban a község határában geológiai bejárásokat végzett. Noszky Jenő 1934-ben a településtől ÉK-re, a Szilvágy-hegy (Nagy-Erdő 353 m) völgyelésében egy magasabban fekvő széntelep kibúvását észlelte.

4 1937-ben a faluból Kiss Péter molnár és szikvízgyáros jelentett be szénelójövetelt. Vitális Sándor tekintette meg a területet, s megállapította, hogy Cserhátsurányban 20-100 méter mélységben 0,19-0,3 méter vastag palás, fejtésre nem érdemes széntelep lehetséges. A bejelentéssel érdemben tovább nem foglalkoztak.

5 Jegyzet 1. Magyarország kistájainak katasztere. II. k. Bp. 1990.787-788. o. Cserhát útikalauz. Bp. 1970.158. o. 2. Shvoy Miklós: Nógrád megye. (Kézirat) én. 444. o. 3. MÁFI. Adattár. С 1.1. Heim N. jelentése 1894. október. 4. MÁFI. Adattár. С 1,26. Noszky Jenő jelentése 1934. augusztus 1. 5. MÁFI. Adattár. С 1.46. Vitális Sándor jelentése. 1937. december 23. 221