Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

Csesztve A Cserhát északi részén a Kövecses-hegy (290 m) déli lábánál fekszik Csesztve falu.

1 Dr. Horváth István miniszteri fogalmazó 1920-ban Balassagyarmat vidékéről származó, szép barnaszénmintát mutatott a szakembereknek és azt állította, hogy sok szénkibúvást ismer, melyek közül egy helyen 2,73 méter vastag széntelep látható a felszínen. A hír természetesen nagy érdeklődést keltett. A Mogyorós-ér (Dézsa-patak) délkeleti forrásában, Csesztvétől északnyugati irányban, a lösz alatt kékes, durva homok és kék márgás agyag kerül a felszínre. A szénminta is állítólag innen származott. A szakadékos vízmosást még 1920. októberében bejárta Vitális István és megállapította, hogy két „széntelepecske" található. Az alsó telep 0,02 méter vastag, szép fénylő szénből áll. A felső telep szenének vastagsága sem több 0,12 méternél. Szó sincs a Horváth által elmondott széntelep vastagságáról. Ezekre a szénkibúvásokra nem lehetett táróbányászatot telepíteni. A helyiek ismerték korábbról a szénlelőhelyet, amit bizonyítani látszik az a hír is, miszerint a helyi kovácsmester inasaival évek óta „szedte" a telepet és nagyon dicsérte a szén jó minőségét. A fellelt 0,02 méteres telepecske is felkeltette érdeklődését s meg is kezdte annak kifejtését „brevi manu" írta Vitális. A csesztvei szénvezető rétegcsoport alapján felső oligocén, félsósvizi üledékről volt szó, mely az esztergomvidéki szénterülettel (Anna-völgyi) mutatott azonosságot. A félsósvizi rétegcsoport alatt édesvízi rétegcsoport helyezkedett el 3 szénteleppel. Hasonlóság alapján nem volt kizárható annak a lehetősége sem, hogy itt is vájást érdemlő fekete szenet tárna fel egy esetleges kutatófúrás. Balassagyarmaton 1912-ben artézi kutat fúrtak s abban 560 méterig lejutva nem érték el a vájást érdemlő széntelepet, pedig a fúrás áthaladt a felső oligocén üledéken. Esztergomi tapasztalat szerint az oligocén és eocén szenek között a szintkülönbség 70-300 méter is lehet. Csesztvén ennek alapján mintegy 40 méter mélységben az eocén széntelepet kellene meglelni, ha geológiailag megegyeznének az esztergomi területtel.

2 Vitális 1934-ben az SKB Rt. megbízásából ismét járt a területen, s jelentésében megemlítette, hogy emlékezete szerint 1920 előtt öt község szénkibúvásait tekintette meg s közöttük volt Csesztve is. A 13 év előtti helyszíni megfigyelés alapján írta le, hogy a község határában, a beltelkektől Ény-ra a vízválasztó Kövecses-patak oldalában (Mogyorós-ér DK-i ága) a vízjárta szakadékos árokban két széntelepet is látott, de ezekre nem lehet bányászatot alapítani. A Csesztvéről készített 25 000-es földtani térkép a löszön kívül alsómediterrán üledéket is jelölt. A feltárt széntelep felső oligocén korúságát az előkerült „Cyrena semistriata Desh." és „Cerithium plicatum Brugg." héjai mutatják. Pest és Nógrád megyékben az aquitanien brakkvízi üledékekben 0,1-0,2 méter vastag feltűnően szép, fényes, feketés széntelepeket lehet sok helyütt találni. Verőce, Kösd, Balassagyarmat között a felső oligocén üledékekben centiméteres telepecskék fordulnak elő. Feltárhatóságuk érdekében Verőcén Horn Dávid vállalkozó 350 méter mélyre fúrt le eredménytelenül. Kosdon is eredménytelen volt az eocén utáni kutatás. Balassagyarmaton az artézi kút fúrása nem hozott eredményt. Berkenyén a kibúváson felsőoligocén, arasznyi vastag széntelep fordult elő. A Nádújfalusi Kőszénbánya Rt. fúrásai-kutatásai azonban felkeltették az SKB Rt. érdeklődését, mert a negatív eredményből is lehet tanulni - Vitális István szerint. Csesztvén ugyanis 1934. február 23-án a Nádújfalusi Kőszénbánya Rt. 2 fúrást mélyített, melynek során 35 méter mélységig hatoltak le. Egy fúrás kivételével negatív volt az eredmény.

3 Még ugyanez év decemberében Nagy Károly a Pesti Hazai Takarékpénztártól felkérte az SKB Rt. igazgatóságát, hogy nézéssé meg özv. Márai Grosschmid Károlyné Madách Alice birtokának reménybeli szénjogát. Grosschmid Károly (1875-1934) építészmérnök 1920-ban vette át a csesztvei 680 holdas birtok vezetését. 1934 után fia dr. Grosschmid Pál intézte az ügyeket. Szóbeszéd szerint a környéken 28-29 méter mélyen 1,1 méter vastag széntelep húzódik, melynek kalóriáját is tudták: 4456. Mint szóltunk róla, Csesztvén csak 0,12 méter vastag széncsíkot találtak 1920-ban, bár a szomszédos Patvarcon is ismertek egy 1,3 méter vastag felsőoligocén szenes telepet, amiben több volt az agyag minta szén. Művelésre azonban alkalmatlan volt, mint a csesztvei telep.

4 Dr. Paczolay Zoltán kormányfőtaná222