Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

Bér A Béri-patak mentén, a Cserhát délkeleti szélén fekszik Bér. A Nagy-hegy (402 m), a Nagymulató-hegy (406 m) és a Csirkehegy (367 m) veszi körül.

1 A Cserhát vidéki szenet sokan a salgótarjáni széntelepülés folytatásának tekintették. A széntelepek általában egy-két padban fordultak elő (0,6-1,3 m). A piroxen andezit feltörések és a lépcsős vetődések a széntelepeket kisebb-nagyobb táblákra tagolták. Az erózió ellenére a szénformációs rétegek megmaradtak, ahol a slír márgák, illetve az andezitek megvédték a víz romboló hatásától. A szénkészletét ennek ellenére csekély mennyiségűnek vélték, mintegy 0,5-3 millió q-ra becsülték. Nagyobb tömegű szénkomplexum csak az andezitek által körülzárt s így megvédett Káva-hegy, Feketehegy, Rákos-hegy, Csirkehegy, Buják község, Csipke-hegy, Kopasz-hegy, Szunyog-hegy által körülzárt területen várható. Nyugat felé 100-200 méter, kelet felé 300-500 méter mélyen lehetséges. A kikéri minőségű szenet vették alapul, de úgy vélték, hogy nagyobb mélység felé minőségében javulás várható. A becslések során 1 méteres szénvastagsággal számoltak és 70%-os produktivitás mellett km

2ként 7 millió q szén meglétét feltételezték. Lóránt Nándor ajánlotta fel a béri Böhm Adolf féle terület szénjogait 1931-ben az SKB Rt.-nek. A területtel, kedvezőtlen földrajzi helyzete miatt nem tartották érdemesnek a foglalkozást, miután Dömötör János bányamérnök 1931-ben megvizsgálta a Böhm féle szénelőjövetelt. Virágos-puszta, Rákos-hegy és Csirkehegy között a legközelebbi szénkibúvás Csobánka-pusztától NY-ra, 500 méter távolságra volt található 1-2 méter mélységben. Rákos-hegy nyugati oldalán a szén már 10-15 méter mélységben kereshető.

2 Vitális István 1932-ben szintén megtekintette a területet, mivel Kovács Pál budapesti lakos Böhm Adolf megbízottjaként ismét ajánlatot tett a vállalatnak. A szénjogot 900 mh területen megszerezhetőnek ítélte meg, Parlag-puszta, Nemti-puszta területe alatt pedig kis mennyiségben miocénkori szenet tartott elérhetőnek. (8-10 millió q szénről beszélt). Virágos-pusztán a vastag fedőréteg alatt azonban a miocénkori széntelepet gyakorlatilag nem lehetett kitermelni. Itt akkor válik lehetségessé a bányászat, ha a kiskéri bánya megvételével a reménybeli kutatandó területek birtokába jutnak. A Böhm féle terület iránt Sugár Vilmos szénnagykereskedő és bányavállalkozó is érdeklődést mutatott.

3 A Virágos-pusztai szénelőfordulás 1940 novemberében került újra napirendre. A 700 kh birtok felső miocén korúnak vélt széntelepét Vitális Sándor 500-600 méter mélységben tételezte fel, ezért nem javasolta a szénjog megszerzését az SKB Rt.-nek.

4 Jegyzet 1. Cserhát útikalauz. Bp. 1970.152. o. 2. MÁFI. Adattár. С 1.15. Dömötör János szakvéleménye. 1931. június 27. MÁFI. Adattár. С 1.16. Dömötör János szakvéleménye. 1931. július 10. NML XI. 5.1931. augusztus 23. OL Z. 222.1. cs. 15. sz. 1920-1922. 3. MÁFI. Adattár. С 1.17. Vitális István jelentése. 1932. január 25. 4. MÁFI. Adattár. С 1.89. Vitális Sándor jelentése. 1941. március 5. OL Z. 222.1. cs. 15. sz. Buják A Cserhát délkeleti részén a Kanyó-hegy (348 m), a Csirke-hegy (367 m), az Őrhegy (340 m) és a Sereg-hegy (217 m) között a Bujáki- és Virág-patak partján fekszik.

1 Az oligocén végén képződött homokos-agyagos üledékekben a parti mocsarak nyomait vékony barnaszén rétegek őrzik. A Budapesti Tudományegyetemmel 1922-1943 és 1935-1942 között kö212