Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

tött szénjogi szerződéseket az SKB Rt., de bányanyitásra nem került sor. Jakubovics József és Tóth Ferenc helyi lakos kíséretében Szebényi Lajos 1952-ben vizsgálta meg a Bujáktól 3 km-re északnyugatra (Sárhegytől DNY-ra mintegy 500 méterre) a patak medrében jelzett szarmata előfordulást. Noszky Jenő térképén is szerepelt kibúvást megnagyobbították és 0,38 méter vastag fás barnakőszenet találtak lesuvadva, a vető közelében litoklázisokkal szabdalva. A vélemény a látottak kapcsán az volt, hogy kitermelésre alkalmatlan szénnyomról van szó.

2 Jegyzet 1. Cserhát útikalauz. Bp. 1970.155. o. 2. OL Z. 222.1. cs. 21., 22. SZ. MÁFI. Adattár. С 1.95. Szebényi Lajos jelentése. 1952. május 5. Cserhátszentiván A Központi-Cserhát kistájban Cserhátszentivánt a Bézma-hegy (514 m) aljában, a Zsunyi-patak mentén alakult ki. A község határában a felszínen, kis területen látható a slír, mely nyugati irányban a vékony lösztakaró alatt folytatódik. Széntelepek meglétére gyanakodva azonban nem nyitottak kutatásokat, sem szénbányát, bár 1941-ben a felsőtoldi kis magánbánya nyitásakor szakértők úgy gondolták, hogy az ottani széntelep áthúzódik Cserhátszentiván területe alá is.

1 Jegyzet 1. Cserhát útikalauz. Bp. 1970.160. o. NML XI. 5.28. d. Vitális István feljegyzése. 1941. november 11. Felsőtold A Cserhát keleti részén, a Kopasz-hegy (370 m), Kálló-hegy (358 m), a Kecske-hegy (384 m), a Tarcsa-hegy (439 m) és a Major-hegy (448 m) közé zárt völgyben a Garábi- és Zsunyi-patakok mentén alakult ki a falu. Az MDP. KV. Állampolgári Osztálya 1948-ban Csányi János falujáró jelentése alapján intézkedett arról, hogy Felsőtoldon a háború előtt működő szénbányát, melyet 1945 után nem helyeztek üzembe, vizsgálják meg. A Szénbányászati Iparigazgatóság képviseletében Meisel János járta be a területet és vizsgálata szerint a községtől NY-DNY-i irányban (légvonalban 2 km-re a sástói-dűlőben fekvő hajdani szénbányát megtalálta és megtekintette. A bánya két lejtősaknája, melyet Horváth Pál cserhátszentiváni segédjegyző 1941-ben egy patakmenti szénkibúvásra telepített, már beomlott. A kis halda kőzetanyaga pannon korú, fás jellegű lignitnek bizonyult. A hajdani bánya, a rózsaszentmártoni korú és minőségű 2000 kalóriás „barnaszenet" tárta fel. A telep vastagsága Pintér Károly községi bíró, valamint a falubeliek emlékezete szerint 0,8 méter vastag volt. Kisméretű, pannóniai teknőben fekszik a széntelep, melynek csak az ÉK-i csücske található Felsőtold határában mintegy 1 km

2 kiterjedésben. Déli része Cserhátszentiván község területén fekszik 12 km

2 kiterjedésben. A felsőtoldi szénkibúvást régóta ismerték, az SKB Rt. 1923-ban, majd 1943-ban ajánlatokat kapott szénjogának megvételére. A geológiai szakvélemények alapján azonban a vállalat nem szerezte 213