Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

Bércei A Cserhát középső részén, a 476 méter magas Berceli hegy, a 407 méter magas Piskő hegy aljában lévő völgyben fekszik a település. A Galga- és a Gólya-patak völgyében két részből, Kis- és NagyBercelből áll.

1 A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. a Cserhát hegységbeli reménybeli szénelőfordulások kutatása során Vitális Sándort kérte fel Bércei határának átvizsgálására. 1934-ben bejárta Csengey Gyula ügyvéd földbirtokát s megállapította, hogy az itt található szénelőfordulások két geológiai korszak termékei. A kiskérpusztai terület alsómiocén korú, Herencsény, Szanda, Becske, a salgótarjáni szénnél idősebb, annak feküjét képező alsó miocénkorú terresztrikus kavics bázisán a felső oligocén anyag felett települt. Ezért felsőoligocén korúnak vélte. A lencseszerű település hol kivastagodott, hol pedig elvékonyodott. Az rt. ezért inkább a kiskéri típusú szén iránt mutatott érdeklődést. Noszky Jenő korábbi geológiai térképei szerint kívántak azzal a területtel foglalkozni, ugyanis itt a salgótarjáni szénvezető rétegcsoport megtalálható volt. Ordaspuszta környékén mindenütt felsőoligocén korú, kékessárga agyagos rétegek bukkannak a felszínre. Mivel a salgótarjáni széntelepek mélyebben fekvő részét képezték az oligocén rétegcsoportok, kizártnak tartották a salgótarjáni típusú szén meglétét. A puszta tágabb környékén az alsó miocén széntelepek közvetlen fekvőjét alkotó rétegek találhatók, amik szintén kizárták a hasonló típusú szén jelenlétét. Ordaspusztától északi irányban a Cservölgy-puszta felé eső vízmosásban több széndarabot találtak az alsó miocén kavicsos bázisán. Itt már feltételezhető volt a felső oligocén szénlencse, de szeszélyes települése miatt az SKB Rt. nem mutatott érdeklődést iránta. Ordaspusztától északra, a Szandahegy nyúlványán középső miocén slír, agyagos márga települt a kavicsra, azért Nemti-puszta és Bér között lehetségesnek tartották az alsómiocén korú szénképződést. Ordaspuszta környékén azonban ezzel sem számolhattak. Ellenben úgy gondolták, hogy legfeljebb szanda-becskei típusú felsőoligocén szén fordulhat elő, amellyel nem érdemes a vállalatnak foglalkoznia. Vitális Sándor Ordaspusztától К és D-i irányban koncentrálta volna a kutatásokat.

2 Egy hónap múlva ismét a területen volt, és a Kállay család Szandához tartozó Cservölgy-puszta nevű birtokot járta be. Szanda és Bércei határában (Cservölgy- és Nelásd-puszta) 481 kh területet a szénelőfordulás szempontjából figyelembe vehetőnek ítélte. A Kállayak azonban rossz tanácsra hallgattak és a birtok északi és déli részén, agyagos-homokos képződményben (felsőoligocén) a Ravaszhegytől keletre húzódó árokban kutató aknát mélyítettek. Az 1. sz. Vilma-akna 32 méter mély volt, széntelepet nem érte el. Schréter Zoltán tanácsára az aknát beszüntették. Az aknától délre a 2. sz. kutatóakna 12 méterben felsőoligocén rétegeket tárt fel. A Ravasz-hegy déli lábánál pedig eredmények nélkül hajtottak ki egy kutatótárót. A Peres-hegy északi oldalán és birtok középső részén Cservölgypuszta környékén alsómiocén üledékek települtek. A birtok nyugati területén a felsőoligocén rétegek között mintegy 40 évvel ezelőtt (1890-es évek?) állítólag táróval szenet fejtettek házi használatra. A régi táró nyomát azonban a gondos kutatás sem találta meg. Valószínűleg az alsómiocén korú kavics bázison felső oligocén agyag felett lencseszerű településű szén fordulhatott elő.

3 A kutatók feltételezték, hogy Cservölgy-pusztánál a slír alatt 200-400 méterre kiskéri típusú széntelep rejtőzik, a reménybeli mennyiségét 2-3 millió q-ra becsülték. A szénvagyon azonban nem csábított senkit bányászkodásra.

4 Jegyzet 1. Cserháti útikalauz. Bp. 1977.152. o. 2. MÁFI. Adattár. С 1.24. Jelentés Csengey Gyula galgagutai és nógrádberceli birtokának geológiai bejárásáról. Vitális Sándor. 1934. május 10. 3. MÁFI. Adattár. С

1.25. Kállay Erzsébet és Magdolna cservölgypusztai birtokának bejárásáról. Vitális Sándor. 1934. július 30. 4. MÁFI. Adattár. С

1.23. Ordaspuszta és környékének földtani bejárása. 1934. május 9. Vitális Sándor. 211