Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

II. rész A BARNAKŐSZÉNBÁNYÁSZAT TÖRTÉNETE NÓGRÁD MEGYÉBEN 1. Visegrádi-hegység 1.1. Visegrádi-Dunakanyar Kisoroszi A Szentendrei-szigeten fekvő falut az 1881. 63. te. alapján csatolták el Nógrád megyétől. A 19. században kincstári birtok, a visegrádi kamarauradalom része. A falu határában Wallenfeld Károly, Tömösváry László és Mátyus Arisztid kapott bányászati jogosítványt 1881-ben. A Budapesti Bányakapitányság 1882-ben azonban a jogosítványt visszavonta.

1 Jegyzet 1. NML Filmtár. 237. d. Fényes Elek: Magyarország geográphiai szótára. II. k. Pest. 1851.168. o. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye. Bp. 1910. Szerk.: Borovszky Samu. I. k. 87. o. Verőce (Verőcemaros) Az Északi-Középhegység legnyugatibb tagja a mintegy 600 km

2 területű, vulkanikus eredetű, miocénkori Börzsöny. Keleten a Katalin-völgy (régebben a Lós-völgy), délen a Duna (a Duna főmedre, illetve a Szentendrei-Dunaág) határolja. Földtanilag és szerkezetileg a Börzsöny a Szentendre-Visegrádi-hegységgel áll szoros kapcsolatban. A kistáj többnyire eróziós folyóvölgy, alapja harmadidőszaki homokkő, andezittufa és agglomerátum. A felszíni üledékek lösz, pleisztocén folyóvízi homok és kavics, valamint holocén folyóvízi üledék. Verőce a Dunakanyarban, a Börzsöny déli lábánál fekvő település. 1905-től Nógrádverőce néven szerepelt. 1945-től Pest megyéhez tartozik. 1974-től Verőcét és Kis-marost közigazgatásilag egyesítették Verőcemaros néven. Napjainkban ismét Verőce a neve. A felső miocénbe, illetve a pliocén pannon emeletébe sorolandó verőcei lignit előfordulások helyi kifejlödésüek. A pannon beltenger kiédesedett vízének helyén mocsarak képződtek, azonban a Cserhát középső és északi területén pannon üledékeket nem találunk, mivel a tenger csak a déli részt öntötte el. A beltengerből homokos, agyagos üledékek rakódtak le, helyenként földes, fás lignittelepekkel a Cserhátaljának is nevezett térségben. A nógrádverőcei szénbányászatnak nehéz termelési viszonyok között rengeteg elkovásodott fatörzset kellett kidobnia magából a telepből a meddőhányóra, mint amennyi éghető anyagot összeválogattak. Az első világháborút követő időszak, a szénkonjunktúra megszűnése a korábbi széntermelés végleges felhagyását eredményezte. ' A Verőcével szomszédos, börzsönyhegységi Szokolyahuta környékének vasércelőfordulásaival 188