Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv (Salgótarján, 2000)

A leírt fejtésmód csak olyan bányáknál volt alkalmazható, ahol nem volt kőzetnyomás, a vágatok állékonyak és a bányaviszonyok nem tették lehetővé a szélesebb fejtőpászták alkalmazását. Olyan bányáknál azonban, ahol nagy volt a nyomás, a talpduzzadás vagy ahol keményebb, igen vékony szén jövesztéséről volt szó, a leírt fejtésmód már szétszórtságánál fogva nem adhatott gazdaságos eredményt.

4 A nagy főtenyomásnál igen sok esetben megtörtént, hogy a régi vágat annyira összeduzzadt és összetöredezett, hogy annak a további előrehajtását abba kellett hagyni és mellette egy teljesen új vágatot, vagy a legjobb esetben egy új vágatrészt kellett kihajtani. Természetesen ezen idő alatt a légvezetésre szolgáló feltörések, légvágatok is elszűkültek, elzáródtak, s így állandó volt a légpangás, ami a teljesítmény rovására ment. Ami a szállítást illeti, egyrészt a szétszórt munkahelyek miatt drága volt, másrészt pedig a 30 m hosszú fejtési feltörésben - különösen ha azok nagyobb emelkedésűek voltak - nehéz volt. A vékony telepeknél nagyon gyenge teljesítményt adott a kezdetben alkalmazott vegyes fejtésmód, úgyhogy így a 40 cm-es, sőt még az ennél is vékonyabb telep gazdaságos kitermelése kérdésessé vált. Az elővájásoknál alig tudtak 4-6 q vájárteljesítményt elérni, de amellett is igen nagy volt a repesztőanyag fogyasztás, mert a szén igen kemény volt, továbbá a szén fölötti szürkésbarna palából, hogy a vájárok a fejtésben elférjenek, rendszerint repesztessél 10-20 cm-es vastagságot le kellett fejteni. A fejtések a visszafelé való omlasztásos fejtésnél a kőzetnyomás segélyével már kielégítőbb eredményt adnak. Osztóközlék és feltörések alapközlébe való betorkolásánál a siklók, ereszkék és alapközlék védőpilléreiből szintén sok szén nem volt lefejthető, mert közvetlenül a folyosó melletti visszafelé való fejtés az igen meglazult és összetöredezett tető miatt veszélyes kísérletnek bizonyult. Még egy eddig nem említett akadály volt az is, hogy az osztóközle kivágásából nyert anyagból csak keveset tudtak a fejtési szélesítésbe elhelyezni, minthogy az ottani üreget a fedőszedésből nyert anyag jórészt kitöltötte, s így annak egy részét a bányából ki kellett szállítani. Ez különösen a szállításra volt gátló hatással, de a meddőürítési munkákat is fölöslegesen növelte. Az előbb vázolt gátló körülmények, továbbá a pneumatikus jövesztőgépekkel, különösen a „szénvágógéppel" (Kohlenschneider) való kísérletek a fejtésmód megváltoztatását igényelték és a szélesebb fejtőpászták alkalmazását helyezték előtérbe. A beálló szénkrízis kezdetétől fogva ki is kellett használni a vékony telep gazdaságos kitermelését. így jutottak el a nagy támadó felülettel bíró haladópászta-fejtéshez a homokfeküvel bíró vékony telepnél. Ennél a munkaeljárásnál az elővájás a következőképpen nézett ki: A főszállító vágatokat (sikló, ereszke) kétoldali, 9-9 m szélesítéssel hajtották ki. Velük párhuzamosan a kétoldali légfeltöréseket is elkészítették, amelynek egyik oldali, a sikló felé eső szélesítése összeért a sikló szélesítésével. „A légvágatok sikló felé eső fejtési szélesítése 8 m, a másik oldali szélesítésük 7-7 m. így kapunk egy 56 m széles fejtési pasztát, amelyben a rendelkezésünkre álló természeti erőt, afőtenyomást már az elővájásnál is hasznosíthatjuk azáltal, hogy azt a keményebb szénre működtetjük, s így repesztőanyagot a szén jövesztésénél már nem kell használnunk, mert a szén váladéklapjai mentén könnyebb csákányozást munkával jöveszthető. " A szén valamivel darabosabb lett, mert réselniük nem kellett, a kézirés ugyanis a 40 cm-es szénben majdnem az egész szenet felaprózta. „A munkahelyeinken állandóan jobb a fedükőzet, mert a gyorsabb előrehaladásnál a főtenymásnak nincs ideje azt töredezetté tenni. Afőtenyomás csak hátrább, a betömedékelt és kifejtett részen fejti ki káros hatását. Hogy a vágatokat a nyomástól némileg mentesítsük, kétoldalt, közvetlenül az ácsolatok mentén, legalább l-l méter széles szárazfalat húzunk, míg a fal mögötti kifejtett részt a fedüszedésből és a vágatok utánszedéséből nyert meddővel töltjük ki. Ezzel elértük azt, hogy a munkahelyeken a munkásaink nagyobb biztonságban, nyugodtabban, jobb levegőben - mert a friss levegő közvetlenül a légvágatból a fejtőpásztán megy keresztül -, afedünyomás hasznosításával kisebb fizikai munkával kétszeres, sőt legtöbbször még nagyobb teljesítménnyel dolgozhatnak. " Fejtés az új eljárásnál: A fejtést a következőképpen végezték: „A siklót, ereszkét 32 méteres távolságokban osztóközlékkel pillérmagasságokra osztjuk. Az így nyert pillérmagasságokat még úgy a jobb mint a baloldali légfeltöré122