Lengyel Ágnes: Egy fafaragó pásztor öröksége (Balassagyarmat, 2007)
„A zén legénkoromba még minden pásztor faragott... "
51. kép. Asztali sótartó kupola-szerű forgatható tetővel, 1939 (kat. 39.) Gyurkó Pál fennmaradt vallásos tárgyú ábrázolásai inkább idősebb kori alkotásai között találhatóak, az 1937-1954 közötti években, a nyugalomba vonulása utáni időszakban készültek. Szakrális mondanivalójú alkotásai között vannak a vallási élet elmélyülését célzó kisplasztikák, szobrok, faragott képek és a funkcionális használati tárgyakon megjelenő kultikus jelképek is. A pásztoreszközök között egy kanászbalta bővelkedik különösen a vallásos motívumokban. A már más szempontból fentebb bemutatott balta vésett szilvafa nyelének egyik felén az erdő világát és a pásztoréletet jelenítette meg, másik oldalán egymás alatt koronás magyar címer, Oltáriszentség tartóban, kelyhet tartó, miséző pap, gyóntató pap és gyónását végző térdeplő alak, kereszt mellett imádkozok, Jézus Szíve, Oltáriszentség, majd cserépből kinövő leveles, virágos növény és állatalak zárja a kompozíciót (kat. 29; 57. kép). Egy szintén szilvafából faragott, saját színében hagyott, nyelén bordázott faragással ellátott díszes juhászkampó kampó íves végére hasonló technikával, véséssel kerültek vallási jelképek:
