Lengyel Ágnes: Egy fafaragó pásztor öröksége (Balassagyarmat, 2007)

„A zén legénkoromba még minden pásztor faragott... "

40. kép. Karos lóca támlájának részlete, koronás magyar címer, 1897 ( kat. 7.) létrehozói. A parasztházakban kedvelt, több személyes ülőpad, a karoslóca alapformája a 18. századi polgári asztalosság munkáira vezethető vissza. A parasztságnál a 19. század második felében elterjedt padok jobbára a sarokban kaptak helyet, ritkábban az ágy előtt. A lócák támláját úgy alakították ki, hogy a balusztrádot formázó lapos lécek közrefogják az áttörtén faragott táblákat, melyeket igen gyakran figurákkal jelenetekkel díszítettek. Az 1880-as évekből származó első évszámos példányok már több eltérő felfogásban alkotó faragóról tanúskodnak, köztük a legjelesebb egyéniség Csábrádi József és Bertók János. A második generáció legönállóbb alkotóinak Lőrincz Pált és Gyurkó Pált tarthatjuk.

66 A technika diktálta felülettagolás követelményeinek megfelelően a padhátakba önálló, zárt kompozíciójú táblákat illesztettek, s így alakítottak ki olyan képsorokat, melyekben a táblák mindegyike különálló, de együttesükben összefüggő ciklust alkot. Kedvelt téma volt a kivont karddal rohamozó vagy trombitáló huszár, a gyalogos katona, s e motívumról emlegették e padokat „huszáros" lócaként is. Gyurkó Pál 1902-ben, herencsényi szolgálata idején készített egy támláján egész huszárregimentet felvonultató karos lócát. Tölgy- és fenyőfából alkotta meg, a figurákat kirajzolás után ostorfűrésszel vágta ki, majd befestette. A pad támláját alkotó hét táblán a különböző színű, pej, fehér és fekete lovon ülő huszárok öltözete a 19. századi katona-viseletre utal. Sujtásos kék dolmányt, piros szűk nadrágot viselnek. Csákójukon forgó, lábukon sarkantyús csizma van. Kivont karddal rohamoznak, kivéve a középtájt ábrázolt kürtöst és zászlóst (kat. 11; 38-39. kép). Egy másik, 1897-ben faragott lócájának keskeny betétei szimmetrikus kompozícióba rendezetten, festett magyar címert fognak közre (kat. 7; 40. kép). Harmincöt esztendővel később Gyurkó készített egy karosszéket, melynek támláján - e lócához hasonlóan - színezett címer kapott középen helyet (kat. 19; 41. kép). Az áttört faragás technikáját Gyurkó szívesen alkalmazta kisebb tárgyakon is. Korai munkáinak egyike az 1891-ben készített, színesre festett tölgyfa fésűtartó, mely áttört faragással ábrázol középpontban elhelyezett magyar címer mellett két csendőrt, a széleken pedig két kifelé néző lótejet (kat. 2; 42. kép). A következő esztendőben, 1892-ben készült el egy hasonló kialakítású kanalas, melynek eleje és oldala is áttört díszítésű, középen a koronás magyar címer piros és fehér