Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)

IRODALMI ELŐZMÉNYEK ÉS KUTATÁSI KÖRÜLMÉNYEK

korlatról is számot ad, tekintve, hogy felhasználja a helybéli kántornak Pintér Sándor kérésére 1881-ben készült feljegyzéseit is.

39 Eló'ljáróban megállapítja, hogy a palócok általában nem szaporák. Ennek okát a nagy gyermekhalandóságban látja, ami egyrészt a rossz közegészségügyi viszonyokban gyökerezik. Másrészt a gyermeknek e vidéken nem tulajdonítanak olyan értéket, hogy pénzt fordítsanak a gyógyíttatására. Határozottan leszögezi, hogy az egyke-rendszernek még nyoma sincs, a hatékony magzatelhajtó eljárások ismeretlenek.Mindössze egy idevonatkozó adatot talált: az un. nyetata gyökérrel történő füstölésről tartják azt, hogy a terhesség legkorábbi szakaszában abortiv hatású. Egy népdalszöveget is idéz illusztrációként: Maczó Panni ne dógozz, Nyetatáró gondókozz. Nëm këll má a nyetata. Mozog má a kisbaba.

40 A cikk további részében is többnyire dalszövegekhez kötve közöl népéleti adalékokat. Az egyik szöveg értelmezéséből az szűrhető ki, hogy a faluban egy leány „megesett", s ezt követően most már többekkel is alkalmi szexuális kapcsolatra hajlandó.

41 Végül a „babonaságok" felsorolásánál részletesen leír egy, az anyajegy eltávolítását célzó szokást. Ha egy jegyben járó leány sző, az anya fogja csecsemőjét, s az ablak alól bekiabál:Micúnász? Mire a leány: Szövök. Mit szősz? Jegyet. Nekem is van egy jegyem, sződd be! Hát gyüjjék be, maj beszövöm! Ezt követően rövidesen eltűnik az anyajegy a gyermek testéről.

42 Nyáry Albert Pilinyről írott, nagyobbszabású ismertetése különböző összefüggésekben tartalmaz témánkhoz adalékokat. A szerző megfigyelése szerint nagyon ritka a megesett személy, egy-két évtizedenként ha előfordul ilyen eset. Akkor is általában házassággal végződik az ügy, tekintve, hogy a legényt is elítéli a közvélemény, s nehezen kaphatna más feleséget. A csekély szaporulat okaiként ugyanazokat hozza fel, mint Mihálygerge esetében.

43 Közöl néhány hiedelmet. A falubéü Barna Jankónak, többek között, olyan tudománya is van, hogy szembenézésből megmondja az asszonynak, teherbe esett-e, amikor az orvosilag még nem állapítható meg. A nehéz szülést azzal magyarázzák, hogy a terhes asszonyt haragosa megátkozta: addig ne tudjon szülni, amíg ő nem engedi. A csecsemőt meg kell köpködni, ellenkező esetben elszárad. A kisgyermek talpát nem szabad megveregetni, mert nehezen tanul meg járni. Ha pedig valaki átlépi, nem fog nőni, hacsak az illető ismét át nem lép visszafelé fölötte. Ha a kislány olyan kutyakölyökkel játszik, amelyik-