Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)

IRODALMI ELŐZMÉNYEK ÉS KUTATÁSI KÖRÜLMÉNYEK

nek még nem nyílt ki a szeme, nem fog tudni soha kenyeret sütni. A gyerekeket morkolábbal ijesztgetik.

44 Az egy éven túli szoptatási időtartamot itt is általánosan betartják, úgy vélvén, hogy az alatt az idő alatt nem esnek teherbe. A csecsemőket altatószerekkel nem rontják. Utal a szerző a ,keresztszüle" fogalmának tág értelmezésére 4 5 végül a névadással kapcsolatban megemlíti, hogy kezdenek megjelenni a korábban soha sem használt „úrias" keresztnevek.

4 6 Pintér Sándornak a palóc lakóházat ismertető dolgozata nem sok új adattal szolgál előző közleményeihez képest.

47 Ha a házban nem volt ágy, az ilyenkor kivitt szövőszék helyére állították fel a sátort. A gyermekbútorokból említi még a járaókát

48 a gyermekviselet darabjai közül pedig a viganó mellett a pendelt és inget.

49 - Valószínűleg a Karancsvidékről származnak Mátrainé Varga Róza információi a váltott gyermekről. Az ilyen apróság nem fejlődik, felnőtt korára is amolyan földön csúszó, nyomorék marad. Preventív védekezés a kicserélés ellen — ami egyébként a boszorkány műve —, hogy az újszülött pólyakötőjére olvasót tesznek.

50 Újabb összefüggő leírást Farkas Páltól kapunk 1911-ben.

51 A terhesség szerinte sem jelent könnyítést munkában az asszony számára. Mágikus szokások azonban vélt védelmét szolgálják. Különösen a visszataszító jelenségek megbámulásától tiltják, mert a gyermek majd arra fog hasonlítani. Emiatt komégyiába sem mehet az anya. Kerülnie kell a szúrósszemű embereket, nehogy megrontsák. Ha világrajött a gyermek, az asszony sátort fekszik. A felakasztott lepedő csücskébe fokhagymát, pénzt kötnek, ami a sátor mögött fekvőket óvja a szemmelveréstől, s távoltartja az újszülött kiváltásán mesterkedő boszorkányt is. Ez utóbbi ármánykodása abban áll, hogy az egészséges csecsemő helyére egy félkegyelmű mumajt csempész. Ha gyengének ítélik az újszülöttet, még aznap elviszik megkeresztelni, de egyébként sem halasztják sokáig. A szülők gyermekkori pajtásai közül választják ki jó előre a keresztszülőket, akiket most a bába kér fel ünnepélyesen, mézespálinkával e tisztség elfogadására. Az egyházi szertartásra a reggeli mise

52 után kerül sor: a cifra nagykendővel letakart csecsemőt a komaasszony viszi el a bába kíséretében. Hazaérkezvén pálinkával kínálják meg őket. Ha viszont jobbmódú a család, elsőszülöttnél a legközelebbi rokonok, ismerősök részvételével nagyszabású poszrikot rendeznek. Az nem derül ki egyértelműen, hogy erre mikor kerül sor, mindössze annyit tudunk meg, hogy vacsoráról van szó, amelynek ételeihez a komaasszony jócskán hozzájárul, s pálinka is van. Ilyenkor szokás a bába tréfás adománygyűjtése, aminek bevételét a kísérőszöveggel ellentétben