Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)

CSECSEMŐKOR - Szemmelverés

124. A négy égtájjal kapcsolatos ráolvasást, illetve ide kapcsolódó szokást az alvás serkentésére nem találtam (vö. Csúry B., 1935-1936. I. 341., Penavin 0., 1973. 201.). 125. Jung K. tapasztalatai szerint ugyanezen időszakban Gomboson tisztában voltak a mákhaj-főzet gyakori alkalmazásának egyéb következményeivei is (Jung K., 1978.56-57.). 126. Reguly szerint egy évig volt bölcsőben a gyermek (Reguly A., 1975. 104.). A kevés ide vonatkozó adat országosan változatos képet mutat. A Mátraalján a XLX. század második felében másfél évig (Morvay J., 1956. 99.), Somogyban az 1930-as években két évig (Gönczi F., 1937. 106.) használták. 1940 körül Nyárszón akkor került ki a gyermek a bölcsőből, amikor már jól tudott beszélni, járni (Kresz M., 1960. 241.). 127. Az utóbbi Somogyban az 1930-as években kezdett terjedni (Gönczi F., 1937. 102.). A tirpákoknál 1940 körül, Dávodon az 50-es években lesz általános (Márkus M., 1943. 170., Göldner M., 1971. 10.). Több konkrét adatot nem találtam. Szentgálról tudjuk még, hogy a Vajkai által 1940 körül legfiatalabbként talált bölcső 1910-es készítésű, s a szerző szerint a bölcsőket fokozatosan kiszorította a gyermekkocsi (VajkaiA., 1959/a. 238.). 128. Garády ringafáx említ (Garády, 1854. 30.), rmgo-nek írja FarkasP., 1911. 154. A Hont megyei Szokolyáról Herkely K. a hintafa (állvány) és hintó (belekötött vászon) elnevezést gyűjtötte. Ott azonban ugyanezt a textíliát alkalmilag a gerendára kötve a szobában is használták függőbölcsőként (JJerkely K., 1938/a. 294.). Erre gyűjtőterületemen nem találtam adatot. 129. A rudak mérete 150 cm körül van. Előfordult, hogy azt a két lábat, amelyre a bölcsőrész volt akasztva, 20-25 cm-rel rövidebbre hagyták, hogy a harmadik lábbal jobban megtámaszthassák. 130. H: 85 cm körül, Sz.: 30-38 cm» M.: 16-18 cm. 131. Ilyen bölcső rajzát palócság származás-hellyel ld. Bátky Zs., 1906. 166. 9.ábra, 167. 132. Garády utalásából hasonló típusra következtethetünk (Garády, 1854. 30.). 133. A gyermekhordó kendők vidékünkön ismeretlenek. Ez meglepő, hiszen üyet használtak Túrán (Fél E., 1937. 91.), s Gunda B. az ország északi részén többek között a palócoknál tartja ismertnek (Gunda B., 1956. 133.). Ld. még e témához Sáfrány Zs., 1979. 134. A gyermek hátikosárban történő szállítsásáról Id.még Farkas P., 1911.154. 135. Annak emlékét nem találtam meg, hogy az asszony a gyermeket kosolyába téve, azt csípőjéhez támasztva, hóna alatt vitte volna a mezőre (vö. Morvay J., 1956. 200.).