Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)
CSECSEMŐKOR - Szemmelverés
136. Somogyban is legfeljebb a teknőbe kötött apróságot segített vinni az apa (Gönczi F., 1937. 1 13.). 137. Arra nemleges adataim vannak, hogy a kolyeszkát a teknőbölcsőhöz hasonlóan otthon is használták volna (vö. Csilléry K., 1966. 24.). 138. A gyermek elhelyezésével kapcsolatos mágikus szokás nem maradt fenn (wo. Gönczi F.. 1937. 1 13.). 139. Arra, hogy beásták volna a földbe az ülni még nem tudó apróságot, nincs adat (vö. Gönczi F., 1937. 118.). 140. Ebben az időben pl. Dávodon már csak hírből ismerik a mezei bölcsőt (Göldner M., 1971. 10.). 141. Már Farkas P. is homályos értelmű adatot hoz ezzel kapcsolatban (Farkas P., 1911. 164.). Viszont Pócs É. Nógrádsipeken azt tapasztalta - gyűjtéseimmel egyidejűleg -, hogy a tej-kígyó kapcsolat a néphitben igen eleven. Általában a kígyóhoz fűződő hiedelmek szívósságát azzal hozza kapcsolatba, hogy az adott község környékén sok a kígyó (PócsÉ., 1980. 314., 629.). 142. Ennek ideiglenes változataira (faágra stb. kötött lepedő) csak bizonytalan adataim vannak (vö. Gönczi F., 1937. 115., Fülöp L., 1969. 17.). 143. Hasonló funkcióban az esernyő Somogyban a 30-as években terjedt el (Gönczi F., 1937. 1 14.). 144. Kissé ovális formájú kávához vesszőből fonott, laposabb kosár, amit főleg krumpliszedésnél használnak. 145. A korábbi szakirodalomban a megyére vonatkozólag kizárólag az ücsik terminológia szerepel (Pintér S., 1880. 75., Pápai K., 1893. 29.. Pintér S.. 1909. 203.. FarkasP.. 1911. 154.). 146. Abból fakadóan, hogy az ülőkét ki-ki otthon, lehetőségeihez igazodva készítette el, minden darab más méretű. Hozzávetőlegesen H : 45-65 cm, Sz : 25-30 cm. M : 25-30cm. 147. Hasonló okból fúrtak lyukat a pólyateknő aljára a Somogy megyei horvátok (Gönczi F., 1937. 102.). 148. A határban viszont sohasem használták. 149. A múlt század második felében a mátraalji palócoknál még csak egyéves korú gyermek került ülcsikbe (Morvay J., 1956. 199.). 150. Mándoki a Néprajzi Múzeum anyaga alapján Nógrád megyére az állószék elnevezést tartja jellemzőnek. Gyűjtési tapasztalataim ezt nem támasztják alá, területemen mindenütt állóka volt a neve. Azt egyébként Mándoki is megállapítja, hogy a palócokra vonatkozó szakirodalmi adatok az állóka elnevezés tipikus voltát erősítik (Mándoki /... 1960. 146-147.). - Konkrétan helyhez köthető korábbi adat azóta Reguly feljegyzéseibőt áll rendelkezésünkre Fülek környékéről: lyukas szék