Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)
SZOKÁSOK A GYERMEK SZÜLETÉSE ELŐTT - Megesett lányok
A vélekedés az eddig felvázoltaktól nem mutat nagy eltérést ma sem. Egyesek szerint most sokkal több a laza erkölcsi felfogású lány,mint régen. „Most mán a 12-13esztendős iyány se szűz! Itt mán az erkölcsnek vége! Szüzén az nem megy férjhez egy sem" (Mártonné Bernáth Jolán, sz. 1916., örhalom). „Tiszta máma nincs. Nem kurva máma a lyány, de furma: mind egyfurma!'' (Kanyoné Fábián Erzsébet, sz. 1895., örhalom). A nagytöbbség reálisabb,megértőbb. „Jaj, jaj! A régiekbe' is vót hiba, nemcsak most" (Vargáné Hegedűs Juliánná, sz. 1886., örhalom). ,,Mink se vótunk se rosszabbak, se jobbak, mint a mostaniak" (Kanyoné Varga Márta, sz. 1913.,örhalom). ,Akkor nem vót miniszoknya, mégis megestek sokan!" (Bagyinszkiné Prazsák Mária, sz. 1896., Csesztve). Továbbra is a partnercsere az, amit egységesen eb'télnek. Ez tükröződik abban is, hogy bár helyeslik a művi abortusz legalizálását, ha a leány másmás udvarló mellett többször él ezzel a lehetőséggel, megszólják. A fiúkat azonban már e vonatkozásban sem ítélik el, párválasztásra való esélyüket nem csökkenti, ha akár több lánnyal való szexuális kapcsolatukra is fény derül. Sőt inkább pozitívan értékelik ezt, még az idősebbek is: fajin gyerek, hisz' mennyin veszkődnek utána. Megesett lányok Ha általánosságban kerestem a választ arra, hogyan vélekedtek az olyan párról, akikről kiderült, hogy házasságon kívül gyermekük fogant, a válaszok elutasítók, megbotránkozók. Az ítélet elsősorban a leányt sújtotta, a legényt látszólag felmentették. 3 7 Bizonyos módosulások rajzolódnak ki társadalmi rétegződés, nem és kor szerint. Leghangosabb felháborodás a gazdacsaládokat jellemzi. ..Mindig a lyány vót a hibás. Ha nem adta vóna magát, a legény nem csinyálhatott semmit" (Fábiánné Járja Márta, sz. 1908., Örhalom). „Csak a lyányt mocskolták. Mer' a legíny hiába akarja, ha a lyány nem vóna olyan" (Mártonné Bernáth Jolán, sz. 1916., Örhalom). ,A vallásban egyformán bűn, de a legínyt nem bántották. Az le is tagadhatta" (Vargáné Bernáth Erzsébet, sz. 1920., Örhalom).
