Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)

BEVEZETÉS

leírások folytatásának tekinthető, monografikus törekvésű munkák, tanulmányok. Egy részük ugyan nem sokkal mond többet, mint a fentebb említett népszokás-publikációk,

26 ha van is köztük olyan, amelyben a minket érdeklő részlet, rövidsége mellett lényegretörő summázatnak mondható.

2 7 A legjobb idetartozó munkák jelentősége számunkra elsősorban abból adódik, hogy szélesebb összefüggésbe ágyazva jelentkezik a téma. Bár a monográfiák egy része külön is csoportosítja a hiedelem-anyagot, a születés, keresztelő tárgyalásánál együtt szerepel a szűk értelemben vett népszokás a mágikus praktikákkal, vonatkozó képzetekkel, sőt egyre több olyan utalást találunk, amelyek segítségével a hétköznapok háttere is felvázolható a születés köré (terhes asszony részvétele a munkában, a férj viszonya állapotos feleségéhez, szülés módja, lefolyása). Továbbá az adott népcsoport kultúrájának többoldalú megközelítéséből fakadóan, felszínre kerülnek a születés témakör társadalmi vonatkozásai. Elsősorban Jankó János mutat rá az egyre terjedő születéskorlátozási törekvések gazdaságitársadalmi beágyazottságára,

2 8 mind gyakrabban esik szó a komasági kapcsolatról, az újszülött névadásának társadalmi motivációiról. Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a család, illetve a keresztszülők vagyoni helyzete befolyásolja a születés megünneplését, s különbség van elsőszülött és a további gyermekek esetében. Mindezekhez hozzájárul még, hogy e monográfiák elsősorban tudományunk számottevő kvalitású művelőitől származnak, olyanoktól, akiknek egyéni képességei, szaktudásuk, alaposságuk az általunk vizsgált, bár számunkra részlet-téma tárgyalásánál is kellőképpen kamatozik. Mindez indokolja a részletes felsorolást: Békefy (Kethely és vidéke), Jankó (Kalotaszeg, Torda, Aranyosszék, Torockó, Balatonmellék), Gönczi (muraközi horvátok), Istvánffy (maty ók), Kovács János (Szeged vidéke).

29 — Itt említem még „Az Osztrák Magyar Monarchia írásban és Képben című munka egyes népcsoportokról szóló fejezeteit, amelyek témánkat illetően elsősorban a keresztelőről tudósítanak.

30 Hasonló jelleggel, ugyancsak főleg a keresztelő megünnepléséről kapunk információkat a — következő kutatástörténeti szakaszba is átnyúló - „Magyarország vármegyéi és városai sorozat

31 egyes köteteinek népleírásaiból. Ezek szintje az adott kereteken belül is erősen hullámzó, a szerzők ismereteinek, felkészültségének függvényeként, sok az átfedés a már említett, illetve említésre kerülő monografikus munkákkal. Annyi azonban tény, hogy e leírások révén mind több területről, nemzetiségi csoporttól állnak rendelkezésünkre a születés témára vonatkozó adalékok. S egy-egy rögzített jó megfigyelés összehasonlító vizsgálatok esetében hasznosítható lehet.

32