Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)
SZOKÁSOK A GYERMEK SZÜLETÉSE ELŐTT - Érzelmek érvényesülése a párválasztásban
„Ezeknél mán a cigány is meg vót fogadva a lagziba. Oszt akkor lett neki (az anyának) felajánlva egy másik legény. Annak több vagyona vót, hát az lett" (örhalom, 1930 körül). 15 Mindössze egy tényező jött számba a vagyon előtt: még a két világháború között is érvényben volt, hogy lenézték, aki más faluba ment férjhez. Erre ugyanis csak a szegény családoknál került sor, a módosabbak találtak falun belül. Mindezt gyakorlati okok is alátámasztották: az egymáshoz, illetve a lakóhelyhez közel eső földekből álló birtokon eredményesebben lehetett gazdálkodni. „Majdnem úgy lett, hogy Felsőtoldra kerültem. De sehogysem akartam menni. A bátyám nagyon beszélt rá: „Ilona, ha akarod, minden nap elmenünk kocsival hozzád!" De pont én menjek ki a faluból, akinek annyi vevője vót? 1 . A végén mán édesanyám is kezdte mondogatnyi, hogy talán mégis jó lenne. Mer' ű nagyon szeretett fentlenni. A fiúnak meg pusztája vót, ollyan gazdagok vótak" (Balláné Hegedűs Ilona, sz. 1899., örhalom). Esetenként a birtokkal hozzávetőlegesen azonos súllyal esett latba a család társadalmi rangja (pl. bíró, volt telkesjobbágy). Jóval kisebb jelentőséggel még néhány egyéb körülményt mérlegeltek. A lány oldaláról nézve számított, hogy a fiú családjában hányan élnek egy fedél alatt, s nagy család közé nem szívesen adták. A magányos gyereknek tehát e tekintetben is előnye volt. Esetenként kedvezőnek ítélték, ha a fiú apja már nem élt: legalább kevesebben rángatják a menyecskét. Egyeslányt nagyon törtető családba, ha lehetett.nem adta az anyja. „Én mán úgy gondoltam, azér' nem adom férjhö' a lyányomat, hogy hajnalban szedje föl a harmatot. Nem úgy neveltük. Meg nem is vótunk rászorulva, vót nekünk főd szépen" (Fábiánné Járja Márta, sz. 1908., örhalom). Személy szerint a legénytől különösebb elvárásaik nem voltak. Csak ha vőnek jött, akkor nézték munkabírását, ügyességét. Hogy csinos-e, azzal nem törődtek, kisebb testi fogyatékosság sem számított. Belső tulajdonságai, jelleme külön fel sem merült, ez benne foglaltatott abban, hogy mennézték a családját. Ami személyhez kötődő szempont volt és levont a legény értékéből, ha kitudódott róla,hogy teherbe ejtett valakit. A lánnyal szemben talán még kevesebb igény volt a kellő vagyon mellett. Sokszor munkabírása, egészségi állapota is lényegtelen volt: elvették, még lia gyagyás is, csak főggye legyik. Bár pl. Ipolyvece modernebb gazdálkodás irányában nyitottabb nagygazdá\x\z\ arra is volt példa, hogy a túlságosan kímélt, elkényeztetett egyeslánnydX szemben előnyben részesítették azt, aki a munkában használhatóbbnak ígérkezett, még ha valamivel kevesebb
