Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)
SZOKÁSOK A GYERMEK SZÜLETÉSE ELŐTT - A házasulandók életkora
Továbbá ennél a rétegnél jelentkezett az, a más összefüggésben fentebb érintett probléma, hogy a fiataloknak legyen hova menniük lakni. E tényezők tehát különböző változatokat hozhattak létre, s valamivel hátrébb tolódott a házasulandók átlagkora. A legények azonban igyekeztek katonaság előtt asszonyt találni. A szegényparaszti réteg lányai később kerültek sorra. Fő ok itt is — a gazdákénál ugyan jóval szerényebb — hozomány előteremtésének nehézsége volt. Továbbá a velük egy gazdasági állású legények közül is volt, aki előbb módosabbaknál próbálkozott. Meghatározó tényező továbbá, hogy e réteg legényei előbb letöltötték a katonaidőt, s csak utána nősültek. Itt tehát házasságkötéskor a lányok húszon felül, a legények 24—26 évesek voltak, özvegyember kérő esetében nagyobb korkülönbség is előfordult. 9 Rétegződéstől függetlenül befolyásolta a férjhezmenés időpontját, ha a leány árva volt, ilyenkor ugyanis mindjárt kiadták a jussát. A szegényebbek úgy gondolkoztak: Vegyük el, mef mingya örököl. Ez találkozott a rokonság elképzeléseivel is, akik; igyekeztek minél előbb túladni az árván. örhalmi példa az 1930-as évekből egy jobbágylány esetében: ,3emát örzsi még előkés-szoknyában (tehát gyermekviseletben) járt, oszt mán adták vóna, ha az orvos bele nem szól". A korai házasságkötések vonatkozásában változás csak a tsz-ek megalakulása után vált elfogadottá. Az igény természetesen korábbi. Az 5060 éves asszonyok már irigykedve beszélnek a mai lányokról, akik annyit megélnek házasság előtt. Az ő idejükben azonban szembefordulni a hagyományos renddel még lehetetlen volt. Az 50-es években férjhezmenők képviselik az átmenetet. „Maj' bolondok leszünk 16 éves korunkban elkezdeni. Mer' mikor férhö'mentek, mingyá' lett gyereke az asszonynak. Akkor oszt gyün a többi egymás után. Mink mán gondolkodtunk. Mink mán nem menünk olyan hamar" (Kanyoné Kanyó Juliánná, sz.1932., örhalom). Ebben az időben kezdődött, hogy a lányok is középiskolába mennek, ami szintén a halasztás irányába hatott. Az utóbbi 20 évben mind többen járnak el a faluból dolgozni, s önálló keresetük révén nőtt beleszólásuk saját életük alakításába. Ma öreglánynák a 24—26 évesek számítanak.
