Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)

SZOKÁSOK A GYERMEK SZÜLETÉSE ELŐTT - A házasulandók életkora

SZOKÁSOK A GYERMEK SZÜLETÉSE ELŐTT Ahhoz, hogy a születés problémakörének különböző tartalmi összefüggéseit reálisan értékeljük, s az idevonatkozó szokások, hiedelmek intenzívitásának hátterét, hagyományozódásának kereteit világosabban lássuk, célszerű elöljáróban néhány olyan kérdést érinteni, amelyek látszólag nem, vagy csak lazán kapcsolódnak a témánkhoz. A gyermekáldás ugyanis lélektani, társadalmi szempontból jelentős állapotváltozás az asszony életében. Nem közömbös, hogy milyen biológiai, érzelmi szinten, milyen tapasztalatok birtokában következik be. S noha e szempontok jelentőségét jórészt csak a modern orvostudomány eredményei tették nyilvánvalóvá, hatásuk a korábbi időszakokban is érvényesült. A házasulandók életkora

1 Amikor a kislány kimaradt az iskolából, a gyermekek korcsoportjából átlépett a lányok korcsoportjába. Ennek legszembetűnőbb jele a viseletben mutatkozott meg: a fejviselet eltérését leszámítva már a fiatalasszonyokkal azonos, cifra ruhák illették meg. Részt vehetett a mulatságokon, a legények hazakísérhették, járhattak hozzá.

2 Lényegében ettől kezdve előtérbe került a párválasztás, házasság kérdése. Vidékünkön a korai házasságkötést tartották kedvezőnek: Awót a dicsőség, ha valakit korán elvittek.

3 Ennek motivációi, illetve az idevonatkozó törekvések realizálásának lehetősége azonban rétegződés szerint eltéréseket mutat. A nagycsaládban élő jobbágyoknál a lányt kímélték a fárasztó munkában, másnak nevelték, a közös gazdaság nem sok hasznot látott belőle.