Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)

IRODALMI ELŐZMÉNYEK ÉS KUTATÁSI KÖRÜLMÉNYEK

meg. A szoptatási időszak 7 esztendő is lehetett. - Büntetőper anyagából

87 kapunk értékes információkat egy alsósápi asszonyról, akihez meszsze földről jártak magzatelhajtó szerekért. Egyik készítménye valami hánytató folyadék, amit üveggel mért. Már a mennyiség felének elfogyasztása meghozhatta a kívánt eredményt, ha mégsem, úgy a maradék fél üveg folyadékhoz még kékkövet kellett hozzátenni, hogy növelje a hatást. Egy másik, idézett tanúvallomásból arra következtethetünk, hogy a terhesség korai szakaszában pálinkával kevert ritka terpentin hatásos. Említés történik még a nyetata nevű fa ágáról is, amit borban főzve, az előbbiekhez hasonlóan, orálisan alkalmaztak.

88 Erdős Kamill adatközlői között voltak Balassagyarmatról „kárpáti" cigányok, s a tőlük gyűjtött, születéshez, kisgyermekkorhoz kapcsolódó hiedelmek, mágikus szokások szerepelnek a szerző kifejezetten e témakört országosan bemutató, valamint a Nógrád megyei cigányság néphitét vizsgáló dolgozataiban.

89 Mándokia gyermekbútor, gyermeknevelési eszközök tanulmányában Ipolyfödémesről egy fogót,

90 Lapujtőről egy állókat,

91 Karáncsságról pedig egy tolókát

92 mutat be, illetve utal a szakirodalomból a korábbi, nógrádi adatokra. Ládái Tamásnénak a Hont megyei Szete t községből gyűjtött hiedelemanyagában a gyermekgyógyítás és az újszülött elváltása témakörbe tartozó adat is van.

93 Varga Marianna népi textilekről írott összefoglalójából kapunk információkat a csecsemőruházatra általában a megyéből, konkrétan pedig Hollókőről, Kazárról.

94 Néhány érintkező viseleti adat van Gáborján Alice szakirodalmi áttekintésében.

95 Gergely Katalin varsányi tanulmányában külön foglalkozik a csecsemő- és kisgyermek-viselettel, ületve annak változásával, s utal az anya öltözködésében az első gyermek megszületése révén beállott változásokat.

96 Csáky Károly szlovákiai önkéntes gyűjtő az Ipoly jobb partján fekvő községekben kutatta a jóslások, mágikus szokások emlékeit, s önálló fejezetet szentel a születés hagyományainak.

97 Külön ki kell emelnünk a rendelkezésünkre álló, két monografikus jellegű néphit-kutatást: Gulyás Éváét Pest megye Ipoly menti területéről és Pócs Éváét Nógrádsipek községből.

98 Már ismerteit módszerünk, s a gyűjtés azonos ideje révén nélkülözhetetlen támpontot jelentenek anyagunk értékelésénél. A csecsemőgondozás, gyermekgyógyítás szempontjából Bády Lászlónak, ugyancsak a Börzsöny kötetben publikált tanulmányát kell számontartanunk.

99 Gyűjtőterületemhez szorosabb értelemben visszatérve, más, a megyéből származó (Galgaguta, Diósjenő, Nagybárkány, Nagybátony), témákba