Kapros Márta: A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén (Debrecen, 1986)

CSECSEMŐKOR - A fejlődő kisgyermek

kellett, tisztába tette. Amikor a szomszédos területeken is gyermekes menyecskék dolgoztak, igyekeztek, hogy a földek találkozásánál állítsák fel a ringőket. így a nagyobb gyerekek is elszórakozhattak, s amelyik fiatalasszony odajutott,, hogy megnézze csecsemőjét, figyelt azért a többüe is. Visszaemlékezések szerint öt—hathónapos koráig maradt meg a gyermek a m^oben. Utána már a földre tették, fölé esernyőt nyitottak, vagy leszúrt ág és egy abrosz segítségével hevenyészett sátorfélét alakítottak ki a nap ellen. Volt, hogy gödröt ástak neki, akkorát, hogy azért kényelmesen csúszkálhatott benne.

139 „Ástunk neki gödröt, abba belétettük, oszt eljátszott a fő'ddel. Mer* ha mán csúszkálni tudott, húzkodta ki a babot, kukoricát tövestül" (Guthné Berta Erzsébet, sz. 1900., Csesztve). Adataim szerint a mezei bölcsőket Halásziban hagyták el leghamarabb, már a századforduló táján is ritka volt. Drégely palánkon kb. egy évtizeddel későbbre tehető ez. Gyűjtőterületem nagyobb részén az első világháború évei jelentik a határvonalat. Kivétel örhalom, Hugyag, Csesztve, ahol még a 30-as években is használta a többség,

140 Ipolyszögön pedig a 30-as évek végéig általános volt. Többen azért ragaszkodtak a ringóhoz, mert féltették a gyereket a kígyótól. Legtöbben konkretizálni nem tudják a veszélyt. A kígyó árthat a gyereknek, talán meg is fojthatta.

141 Mindössze két adatközlőm emlékezett a hiedelmére, miszerint a kígyó bemászott a gyermek száján, s felfúvódott tőle annak hasa. Ellenszere: kis tálon tejet tenni a gyermek feje közelébe, s a tejszag kicsalogatja a kígyót. A mezei bölcső helyett

142 általában az terjedt el, hogy leterítettek egy pokrócot vagy valami alkalmi vászonféleséget, rá párnát és arra tették le a gyereket. Fölé esernyőt állítottak.

143 Máshol egy fílkosárha

144 tették le a csecsemőt a föld szélén. Később néha olyan is előfordult, hogy a gyermekkocsit kitolták a határba, A fejlődő kisgyermek Ha nem mentek a mezőre, akkor is az volt a fő törekvés, hogy az anyát minél kevésbé hátráltassa munkájában a gyermek. Lényeges funkciója volt ez az apróság növekedésével használatba vett gyermekbútoroknak. Általánosan elterjedt volt az ülőke (ritkán ülcsik)}

45 Ezt a legtöbb férfi meg-